Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Az Ellenzéki Kerekasztal és a nemzeti demokraták
Pár bekezdéssel ezelőtt bemutattunk egy táblázatot a független szervezetek ismertségéről. Ha visszaidézzük az ott olvasottakat, akkor kiderül, hogy a táblázatban szereplő első hét legismertebb szervezet kapott meghívást, kivéve a Cserkész Szövetséget, a Duna Kört és az Uj Márciusi Frontot, hozzájuk illesztve a közvéleménykutatásban még nem szereplő Szociáldemokrata Pártot. A meghívotti kör összetételéről folyó polémiát felesleges tovább folytatni, de az mindenesetre különös, hogy miképpen állt össze pont ez a lista. Még kétségesebb volt annak felvetése, hogy miképpen gondolták a kezdeményezők az egyeztetés tartalmát meghatározni. A FJF azt javasolta, hogy a választásról és az Alkotmányról essék szó. Am ebben a két kérdésben a két legfontosabb politikai szervezetnek, az MDF-nek és az SZDSZ-nek egymástól igen távoli és eléggé karakteresen eltérő álláspontja volt. Nem véletlen, hogy Kónya Imre telefonon történt megkeresésére Bíró Zoltán az MDF ügyvezető elnöke azt válaszolta, hogy nincs szükség semmilyen ellenzéki egyeztetésre.230 Mind az MDF, mind az SZDSZ meghirdette közgyűlésén saját elképzeléseit, az MDF a társadalom bevonásával Alkot- mányozó Nemzetgyűlés összehívását, az SZDSZ az MSZMP-vel történő tárgyalást és kiegyezést tekintette elsődlegesnek.231 Az MDF új Alkotmányt, és az alapján szabad, többpárti választásokat, az SZDSZ az átmenet „játékszabályairól” szóló megegyezést szorgalmazta. Közelebb állunk a kezdeményezés hátterének megvilágításához, ha abból indulunk ki, hogy egy közös ellenzéki fellépés esetén elkerülhetővé vált volna a független szervezetek megosztására irányuló MSZMP-s szándék, ha paritást nem is, de számottevő erőt és társadalmi támogatást tudott volna felmutatni a függetlenek tömbje, így az ellenzéki feltételeket figyelmen kívül hagyó tárgyalás lehetetlenné vált volna az állampárt részéről. Ilyen értelemben a kezdeményezés szükséges és időszerű volt. Egy másik nézőpontból viszont ez a kezdeményezés összemosta a független szervezetek eltérő elképzeléseit és társadalmi támogatottságát, egyeztetést és közös fellépést kényszerített rá az ellenzéki egyeztető tárgyalásokat folytató szervezetekre, és egyben 230 Bíró Zoltán személyes közlése. 231 „A kiegyezés csak az eddig hatalmat gyakorlók és az újonnan szerveződő poUtikai szervezetek közti kiegyezés lehet.”A rendszerváltás programja - SZDSZ 1989. 69. o. 261
