Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Offenzívában az állampárt
rendelkezzék’ - folytatta a szóvivő. Kijelentette, hogy az estleges választási vereség csupán elméleti lehetőség. A párttagok többsége és a párt vezetése biztos abban, hogy a legközelebbi választásokon az MSZMP megszerzi a többséget - az abszolút vagy a viszonylagos többséget. „A párt semmi estre sem számít katasztrofális vereségre”— szögezte le Major László. „ Viszonylagos többség esetén — folytatta a szóvivő — szükségessé válna a tárcák felosztása. A Magyar Szocialista Munkáspárt kész a koalíció elfogadására, nemcsak a választások után, hanem jóval előtte is. A koalícióban résztvevők körének kirajzolódásához arra van szükség, hogy a többi párt is kidolgozza és előterjessze saját programját. ” A párt szóvivőjének véleménye szerint nemzeti egységkormány létrehozása vált aktuálissá, majd emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt már csaknem valamennyi ellenzéki csoporttal felvette a kapcsolatot „egy nemzeti kerekasztal” megszervezése érdekében. A párt szóvivőjének nyilatkozata az előzőekben érintett PB ülést követően hangzott el, tükrözte az ottani véleményeket, álláspontokat. A Politikai Bizottságban élesen elkülönült a kétféle nézőpont. Az egyik már a választások előtti szövetségkeresést szorgalmazta, a másik feleslegesnek tartotta, magabiztos volt a választásokon történő többség megszerzésében. Abban viszont mindannyian egyet értettek, hogy a független szervezetekkel tárgyalni kell, fenntartva annak látszatát, hogy komolyan veszik őket és egyben belevonni ezeket a politikai tényezőket a válságból kiutat mutató döntések meghozatalába, azaz felelőssé téve őket is mindazon lépésekben, amiket az állampárt a gazdasági válságból való kilábalás érdekében meghozni szándékozott. Ehhez szóló adalékként említem meg, hogy Németh Miklós informálisan megkereste az MDF vezetőségét azzal a felvetéssel, mely szerint a kormányában szívesen látna személyeket a Demokrata Fórum köréből. Németh törekvése az volt, hogy kormányát úgynevezett szakértői kormányként tüntesse fel, amelybe beemelni szándékozott a független szervezetek köréből is szereplőket. Bíró Zoltánt például megkeresték azzal, hogy vállalja el a kulturális tárcát, Für Lajosnak pedig államtitkári posz256
