Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
1956 újraértékelése és következményei
mert elvben elfogadták a többpártrendszer létét, de nem tartalmaz a határozat szövege korlátozást, hogy milyen legyen az a többpártrendszer. Nagyon fontos az, hogy végül is elfogadták Pozsgay értékelését ötvenhatról. [...]Ez az ideológiája, a hivatalos ideológiája lehet egy olyan korszaknak, amelyben a párt a helyzet, az ország állapotának tárgyalásos rendezésére törekszik. Valamilyen kiegyezésnek az ideológiája lehet ez a népfelkelés. ” A Szabad Demokraták határozott elmozdulásnak érezték a KB határozatát, saját maguk legalitásának megteremtődését várták tőle. Bereczky Vilmos a Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője úgy gondolta, hogy „az MSZMP Központi Bizottság döntése nem végeredmény. Inkább egy közbeeső kompromisszum a pártszakadás megelőzésére és az időhúzásra. Történelmileg fontos körülménynek érzem viszont a többpártrendszer elismerését. Aggasztó körülmény, hogy Grósz főtitkár a távoli jövőbe helyezi azt ami a realitás, és úgy tűnik beszédéből, mintha még nem léteznének más pártok. Az időhúzás az egyéb veszélyein kívül a jelenlegi helyzetben történelmi lehetőségek eljátszásához is vezethet. Kíváncsian várom, milyen lesz a végrehajtás. Például: jelentkeznek a szokásos manipulációs kísérleteik a választási törvény megalkotásánál? Ugyanis a Kisgazdapárt a választásokon való jó eredményt tartja az egyik legfontosabb célkitűzésének, hiszen az ország politikájába csak ezúton nyerhet beleszólást. Mi továbbra is bízunk abban, hogy létrejön egy történelmi kompromisszum a résztvevők között, mely képes a szakadékból kihúzni az országot. ” Fodor Gábor, a Fidesz egyik vezetője örömtelinek vélte, hogy „a Központi Bizottság, illetve az MSZMP többpártrendszerről beszél. A többi viszont már kevésbé örömteli. Nem örömteli [...], hogy ezt a többpártrendszert ők továbbra is úgy képzelik el, hogy csak olyan pártokjöhetnek létre, illetve versenyezhetnek a politikai pluralizmus mezején, amelyek elismerik a szocializmust, illetve a szocializmus talaján állnak. Ez a mi véleményünk szerint elfogadhatadan, sőt egyenesen elképzelheteúen. A másik, amit ő említett az alkotmányossággal kapcsolatban. O ezt úgy képzeli el, hogy a pártok létrejönnek, elfogadják az alkotmányt, az alkotmányban pedig - az új alkotmányban is - benne lesz egy ilyen kitétel a szocializmusról, szintén elképzelhetetlen. [...] Ezen kívül a harmadik elem, ami szerintem megdöbbentő itt, az az, hogy Pozsgay Imre véleményét a népfelkelés, az ötvenhatos események, az 1956-os forrald
