Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
1956 újraértékelése és következményei
irányban halad tovább és semleges ország lesz. Gondolom, hogy ez nem okozna kárt a Szovjetunió biztonságának. ”,963\ A Bogomolov által feszegetett téma ugyanannak a problémának, nevezetesen a szovjet tolerancia határának két oldaláról szólt. Az első variáció szerint egy keleteurópai ország belső berendezkedése változna meg (letérne a szocialista útról), de VSZ-tag maradna, míg a másik variáció szerint a szocialista berendezkedést megtartó ország lépne ki a VSZ-ből. A többpártrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy az abban a formában, ahogy az egyes szocialista országokban kezd kialakulni, nem hozhat előrelépést, hiszen a kommunista párt mellett működő pártok a másodhegedűs szerepére vannak kárhoztatva. A pártok közötti versengés lehetséges alternatíva, a kérdés csak az, hogy ez-e a valódi megoldás, vagy csupán a szocialista fejlődés továbblépésének egyik lehetősége. Bogomolov hangoztatta, hogy a többpártrendszernek megvannak a maga előnyei és a hátrányai is. Ennek kapcsán utalt arra, hogy ezzel az MSZMP vezetése is tisztában van, és óvatosan közelíti meg a kérdést. Hozzátette, hogy a Szovjetunióban nem szerepel a többpártrendszer, bár elméleti kutatások folynak e témában. A sajtótájékoztatóról a budapesti napilapokban megjelent részletes tudósítás tovább erősítette azt a hitet az ellenzék soraiban, hogy a magyarországi változások ha támogatást nem is kapnak a Szovjetunió felől, de legalább annak megakadályozásának réme is elhárulhat. Bár a sajtóértekezleten elhangzottakat nem lehetett a szovjet vezetés hivatalos álláspontjának tekinteni, mégis figyelmet érdemelt, különösen annak fényében, hogy egyre többször lehetett hallani a Szovjetunió új kelet-európai politikájáról egyes kutatók, de pártvezetők megszólalásaiban is. Ennek lényeges eleme, hogy kikerült a szovjet politikai nyelvből a szocialista országok közötti „új típusú kapcsolatok” kifejezés. Korábban ez, mint az általános demokratikus elvekhez hozzáadódó új minőség jelent meg. Ezzel szemben a hangsúly az általános demokratikus elvek maradéktalan megvalósítására helyeződött. Elismerést nyert továbbá a „szocializmus különböző modelljeinek” létezése. Ez túllépett a nemzeti sajátosságok elismerésén és a szabad- 196 196 Mit mondott Bogomolov akadémikus? Népszabadság 1989. február 15. 2. o. 227