Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
A legfontosabb természetesen az MSZMP álláspontja volt. A párt az Új Márciusi Front javaslatáról nem foglalt állást, annak megvitatását februárra halasztotta. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy a pártvezetés nem támogatta Nyers Rezsőék felvetését, ám azt elutasítani sem merték. Várták, miképpen reagálnak a független szervezetek, illetve miképpen tudják a javaslatot saját maguk megerősítésére felhasználni. A pártvezetés azt már látta, hogy a változások során be kell vonnia független szervezeteket is a döntések meghozatalába, ám mindezt úgy tervezte, hogy az irányító szerepet nem engedi ki kezéből, és maga válassza ki a partnereit, nem pedig a népakarat. Ugyanakkor a pártvezetők, de maga Németh Miklós is magabiztosan nyilatkozott egy esetleges választásokon való megmérettetésről, bizonyosak voltak abban, hogy az MSZMP képes többséget szerezni azon. 1989 januárjában ez még mindenképpen reális magabiztosság volt, hiszen egyedül az MSZMP-nek álltak rendelkezésére megfelelő anyagi források és propagandaeszközök ahhoz, hogy a választópolgárokhoz eljuttathassák üzeneteiket. Az ellenzék sem anyagi forrásokkal, sem nyilvánossági eszközökkel nem rendelkezett. Az MDF által javasolt Alkotmá- nyozó Nemzetgyűlés pontosan azért jött volna létre, hogy az Alkotmányból törölje az egypártrendszert tartalmazó paragrafusokat, lehetővé tegye pártok alakulását és az országgyűlési választásokra egyenlő feltételeket biztosítson az induló politikai szervezeteknek. Az új választási törvény, melyet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadott volna el, a többpártrendszerű választások normatív feltételeinek megalkotására volt hivatott. Az MSZMP azért utasította el a Fórum követelését, mert annak megvalósulása esetén kontrolálatlanná vált volna számára a választási folyamat és erőpozícióját feladni kényszerül. Kétségtelen, hogy a választásokon jó eredményt érhetett volna el, ám többségét bizonyosan elveszti. A Front javaslata feletti párthezitálás ebből az okból fakadt. A pártvezetés az alkotmányozás folyamatát mindenképpen saját kezében kívánta tartani. 1989. január 31-ére az Igazságügyi Minisztérium az új alkotmánykoncepció megvitatására megbeszélést kezdeményezett, melyre meghívta a független szervezetek képviselőit is. A Kulcsár Kálmán által megküldött új alkotmányszöveg még előző év novemberében készült, mégis alig pár nappal a konzultáció előtt kapták kézhez a független szervezetek. Nyilvánvaló volt, hogy a látszatértekezleten azt kívánták iga208
