Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

A Lakiteleki találkozó előtörténete

A monori találkozó elsősorban azért jelentett előrelépést a rendszerkritikus mozgalomban, mert elindult a csoportok párbeszéde. Az összekötő kapocs közöttük Donáth Ferenc volt, aki mindegyikük bizalmát és tiszteletét élvezte. Ha egyezségre nem is jutottak, abban megállapodtak, hogy egy év elmúltával ismételten egyeztetnek. Sajnos Donáth Ferenc halála meghiúsította a második összejövetelt 1986-ban, és az újabb találkozó előkészítését csak 1987 elején kezdték meg.

1986 decemberétől kezdődően a második monori konferencia szervezésével megbízott előkészítő bizottság tagjai rendszeres konzultációt folytattak. Abban mindany- nyian egyetértettek, hogy a tanácskozás végcélja egy egyeztetett ellenzéki program elkészítése. A résztvevők köréről azonban már megoszlottak a vélemények. A polgáriak százas nagyságrendű meghívottat terveztek, és már az előkészítésbe be kívánták vonni a reformközgazdászokat és az úgynevezett 1956-osok csoportját. Az időközben elhunyt Donáth Ferenc egyeztető szerepét Vásárhelyi Miklós vette át, aki a Soros Alapítvány Kuratóriumának13 elnökeként rendelkezett azokkal az infrastrukturális lehetőségekkel, melyek az eredményes szervezéshez szükségesnek mutatkoztak.

Az előkészítő bizottság tagjai lettek: az 56-osok részéről Mécs Imre és Vásárhelyi Miklós, a reformközgazdász Bauer Tamás és Lengyel László, a polgári radikális ellenzék belső magjából Kis János és Kenedi János, a nemzeti demokraták közül pedig Für Lajos és Csurka István. A bizottság elnökének Vásárhelyi Miklóst tekintették. Az előkészítő tárgyalások 1987 júniusáig folytak. Többé-kevésbé sikerült megegyezni az előadók (Vásárhelyi Miklós, Lengyel László, Kis János, Csurka István) és a hozzászólók, valamint a korreferensek személyében. Már a megbeszélések alatt kitetszett, hogy a nemzetiek szerepe ennek a tanácskozásnak az előkészítésében és lebonyolításában kisebb lesz, mint 1985-ben volt. A négy előadóból csak egy (Csurka István) került ki közülük. Az előkészítő tárgyalások vontatottan haladtak, egyre halasztódott a tervezett konferencia időpontja. A különböző vendéglőkben, kávéházakban zajló megbeszéléseken különösen az előadók és a korreferensek személyében történő megegyezés és az elhangzó témák egyeztetése volt problémás.

13 A magyarországi Soros Alapítvány létrehozásáról szóló nyilatkozatot 1984. május 28- án írták alá hivatalosan. Az alapítványt a Magyar Tudományos Akadémia és Soros György közösen alapította, melyhez az MSZMP Politikai Bizottsága is áldását adta.

17