Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Politikai mozgalommá szerveződés
kinyilvánította, „párbeszédet folytatunk majd velük”, egyben el is helyezte őket a közélet palettáján. A zavarodottság egész hétvégén jellemző volt, sőt a következő héten is folytatódott. A Politikai Bizottság szeptember 6-án tartott ülést, melyet követően a Népszabadság újságírója megkérdezte a párt szóvivőjét, hogy volt-e szó a Demokrata Fórumról, melyre ő tagadó választ adott. A szeptemberi 7-i kormányülést követően Horváth István adott tájékoztatást az új választójogi törvény tervezetéről, és a Nép- szabadság újságírójának kérdésre, mely szerint a Demokrata Fórum számíthat-e listás helyre, csak azt a választ tudta adni, hogy amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel majd a szervezet, akkor indíthat jelölteket a választásokon. Pár napra rá Halmai Gábor alkotmányjogász, mintegy erre válaszul, a Magyar Nemzetben megindokolta a megalakuló civil politikai szervezetek alkotmányos létjogosultságát: az úgynevezett társadalmi szervezetek eddig egy rövid alkotmányi deklaráció és a Polgári Törvénykönyv alapján úgyszólván minden formalitás nélkül jöhettek létre - érvelt az alkotmányjogász. - így alakult meg a közelmúltban a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a SZOT-on kívül működő Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is. E szervezeteket tehát — ellentétben egy, a minapi közléssel - csak a jelenleg hatályos magyar jogszabályok alapján lehet megítélni, amelyek értelmében legalitásuk közvetlenül a törvényen alapszik, ahhoz semmilyen külön állami elismerés (jóváhagyás, nyilvántartásba vétel stb.) nem szüksé-M 14 ges. Andics Jenőnek, az MSZMP KB agitációs-propaganda osztálya vezetőjének szeptember 4-én a televízió Hét című műsorában elhangzott interjúját egyenesen újra kellett sugározni egy héttel később és magyarázatot fűzni a beszélgetéshez, mert Andics a szeptember 4-én elhangzott interjúban úgy nyilatkozott, hogy örvendetes a Fórum megalakulása és a reform elkötelezett párttagok belépését kívánatosnak tartotta. Mindezt annak szövegkörnyezetében fogalmazta meg, hogy miképpen viszonyul az állam és a párt a megalakuló független szervezetekhez. Egy héttel később már más értelmet kapott az inteijú, melyet vágási problémával indokoltak, és az új fajta értel- 114 114 Halmai Gábor: Vita közben. Magyar Nemzet, 1988. szeptember 10. 5. o. 134
