Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Egy méltóságteljes tüntetés - a nemzeti demokraták erődemonstrációja

Amerikában. Mind a politikusokkal folytatott hivatalos megbeszéléseken, mind az ottani látogatása során lezajlott találkozásai során többször is felmerült az erdélyi magyar kisebbség kérdése. Grósz következetesen kitért az éles megfogalmazások elől, hangsúlyozta, hogy a településszerkezeti átalakítás nem csak a magyar, hanem a német kisebbséget is sújtja, sőt megnehezíti a falvak román lakóinak életét is. Nem volt hajlandó egyértelműen kiállni az erdélyi magyarság mellett, minden alkalommal a kétoldalú megbeszéléseket tartotta egyedüli megoldási lehetőségnek. Még az sem zavarta meg, hogy újságírói rákérdezésre ki kellett jelentenie, a magyar tárgyalási megkeresésre a román pártvezető hetek óta nem adott választ.

Grósz Károly látogatásainak apropóját az adta, hogy pártfőtitkárrá történt megválasztásával egyértelműen a magyar politika első számú képviselőjévé vált. Ismerkedő, támogatáskereső tárgyalások voltak ezek az utak. Nyilvánvaló volt, hogy Grósz- nak mindkét fél felé bizonyítania kellett, hogy elkötelezett a reformok iránt, a kelet- közép-európai feszültség Magyarországon nem nőni, hanem csökkenni fog. Megnyilatkozásai azonban nem nyugtathatták meg tárgyalófeleit. Következetlenek voltak, egyik mondatával cáfolta a másik mondatban elmondott, reményt keltő gondolatot. Helytelenítette a falurombolást, de azt nem volt hajlandó kijelenteni, hogy a magyar politikának a magyar kisebbség érdekében kell tiltakoznia és fellépnie. Általánosságokat fogalmazott meg, tárgyalni akart és nem vette észre, hogy a magyar fél komolyságát lassan nem csak Ceauşescu, hanem a nemzetközi közvélemény is egyre inkább kétségbe vonta.

Az amerikai magyarság képviselőivel lezajlott beszélgetésen feltették Grósznak a kérdést, hogy mi lesz az új pártvezetőség álláspontja az 1956-os népfelkelés és Nagy Imre megítélésében? Grósz válasza: „ Voltak, akiket megtévesztettek, akik életüket vesztették a fegyveres harcokban - sajnáljuk tragédiájukat. De mi vértanúknak tekintjük azokat a katonákat, akiket a Köztársaság téren végeztek ki. [...] 1956-os magatartásáért Nagy Imrét a magyar kormány nem rehabilitálja, mert megsértette az alkotmány előírásait, a fennálló törvényeket. Viszont harminc év telt el a halálos ítélet végrehajtása után, s kormányunknak az az álláspontja, hogy amennyiben a család ezt kéri, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik Nagy

121