Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

termékeny szerepet tölthetne be. A deheroizálás szerepébe belegabalyodott publicisták azonban, visszaélve a számukra nyitott fórumok tekintélyével, épp a tévedéseknek, a Szabó Ervinek gyengeségeit prolongáló példáknak követelnek teljes védettséget. Ezt szeretnék a vitathatatlan marxistaság előnyeihez juttatni. Ilyen művekkel szemben még az elfogultságot is természetesnek érzik: „rokonszenves rögeszmésség” — írja az Élet és Irodalom kritikusa Horváth Zoltánról. A kritika címe is: Vállalt elfogultság(1968. júl. 20.).

Magyarország volt a hitlerizmus legjobb eszköze?

De az elfogultságot önmagában kár lenne szóvá tenni, lehet az termékeny is. Sokkal több kárt okoz, hogy azokról a történelmi tanulmányokról, könyvekről, amelyek teljes mivoltukban sem hibátlanok, tendenciózus idézgetéssel még torzabb képet adnak. Nemcsak a könyvekről, hanem a könyvek feltárta valóságról is. S azt, hogy ez némely esetben milyen ártalmas lehet, legjobban talán Tilkovszky Lóránt Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon című könyvének154 (Bp. 1967) kommentárjaiban érhetjük tetten. Tilkovszky könyve azzal, hogy az 1938-41 közötti szakaszra koncentrál, tehát a revíziónak ama szakaszára, mely már nem a magyar kisebbség sérelmeiről, hanem a Felvidék és Erdély visszacsatolásáról nevezetes, és magát a szakaszhatárokhoz elég mereven tartja is, már eleve vét a dialektika, az összefüggéseket kereső tudomány törvényei ellen. Egyszerűbben szólva: aki nem tudja, hogy mi történt a felvidéki és erdélyi magyarsággal 1918 és 1938 között, aztán 1944 után, az nem értheti, nem értékelheti hitelesen a magyar „országgyarapítás” számlájára írható vétségeket sem.

Tilkovszky könyve azonban az időszelet mesterséges kiszakítása s más hibái ellenére is igen értékes munka, rendkívüli tüzetes krónikája annak, ami ezen idő alatt a politikában, gazdálkodásbao, kultúrában, közigazgatásban történt. A magyar állam s a magyar nacionalizmus vétségeivel szemben általában szigorúbb, mint a szomszédokéival, s ez igen sok részletben is igazságtalanságot szül. De egy ifjú, aki csak tan154 Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon (1938-1941) Akadémia Kiadó, Budapest, 1967.

91