Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

ezt sem a tények, az események alapján, hanem az ideológiák felől értelmezi. S azt állítja, hogy mind Nándorfehérvárnál, mind Dózsa seregében a parasztokat pusztán elemi érdekek vezették, s nem a hon védelme. Ha ez így lett volna, akkor is jogos lenne ezt az elemi természetű küzdelmet egy tudatos patriotizmus csírájának, előzményének tekinteni, hiszen - mint Szűcs kritikusai írják - a magatartás, a tény fontosabb, mint az ideológia, amellyel — sokszor késve és pontatlanul - megnevezik. De Szűcs Jenő csak a legpőrébb osztályönzés és úrgyűlölet indítékait hallja ki Dózsa seregének morajából: „javaitok elpusztítása, házaitok lerombolása, feleségeitek és gyermekeitek leöldösése”. Ez a parasztság számára a „haza”. A patriotizmusra valló dokumentumokról semmit sem tud! Azt, hogy a török kiűzetése táján már létezett valamiféle Habsburg-ellenes magyarságtudat a nép körében is, különleges fejleményként magyarázza, a kurucok nemzeti érzületét úgyszintén, s a Maria Terézia idején adódó hiátus elég számára, hogy a népi patriotizmus organikus jellegét, folyamatát kétségessé tegye. Ehhez persze az kell, hogy a reformáció gazdag irodalmának idevágó adalékait figyelmen kívül hagyja, s ugyanígy az erdélyi fejedelmek és a nép kapcsolatát. Ezzel a Nándorfehérvártól Dózsán át a kumcokig tartó folyamat felemás, egymáshoz nem illő mozaikdarabok részecskéire esik.

Mindebben nem egy szép és „dicső” freskó szétverése a leglehangolóbb, hanem az, hogy Hunyadi, sőt Dózsa kereszteseit is - mint a dogmatikus szemlélet kreációit - ki kellett iktatnunk mai patriotizmusunk előzményei, ősei közül. Nem voltak haladók, s az ország ügye sem érdekelte őket. Nincs róla írás. Márpedig a tudomány az tudomány, írás nélkül semmit sem hihet el.

Aztán kiderült, hogy mégis van írás. A parasztok patriotizmusáról is. Méghozzá Szűcs Jenő újabb Dózsa-tanulmánya148 hivatkozik ezekre a dokumentumokra (Dózsa parasztháborújának ideológiája. Valóság. 1972. 11.). Kiderül, hogy „az ország ügye”, az „ország védelme” nagyon is hangsúlyos indítéka a felkelésnek, s az ideológia egészét szoros szálak kötik a ferencesek körében kialakult eretnekséghez, s formálódásában szerepe lehet a „székely modellnek” is. Szűcs biztos az utóbbiban, más történészek a mezővárosi polgárság szerepének tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. De

148 Szűcs Jenő: Dózsa parasztháborújának ideológiája. Valóság. 1972. 11. szám 12-39.0.

87