Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

ezek, erről legutóbb a Népszabadságain is szépen írt Bónis Ferenc, 1972. dec. 12.79) elherdálását tenné szóvá, a daljáték főhőse ürügyén nyit frontot valakik ellen, akiknek se Garai János, se Kodály művéhez nincs közük, vagy ha igen, akkor csak megtiszteli őket a Háryval való rokonítás. Akármint legyen is, rosszízű, felelőtlen kihívás ez: „A nagyabonyi háryjánosság és a kávébázi-konrádság rokonok. Egy tőről fakad politikai tevékenységük és hatásuk is. A pánabonyiság eszméje (amely mindent a kocsmasarok szemszögéből ítél meg, aki nem abonyi, nem hord bajuszt és nem kedveli a bort: azt lenézi, s az összes bajuszos nagyabonyiakat egy táborba szeretné verbuválni: aki bajuszos, velünk tart kiáltással) és a kávéházi márványasztal mellől politikai koncepciót alakító nagyvárosi provincializmus a kívülrekedtek és megtaposóttak, a lenézettek és a szellemi-anyagi kizsebeltek, az ideológiai szegénylegények mentsvára. ” (Nagyabonyban csak két torony látszik. Népszabadság, 1968. aug. 29.)

Megdöbbentő látni, hogy az egykori kisemmizettek, szegénylegények történelmiemben örökségét, az Ady, Móricz, Kodály és mások által a jövőnek megmentett vagyont hogy lehet a mai kocsmatöltelékek ölébe dobni, az ellenük való hadakozás ürügyévé degradálni. Pedig hogy Molnár G. Péternek van füle a Háry Jánosban testet öltő költészet nemesebb jelentése iránt is, azt e daljáték bábszínházi adaptációjáról írott mesteri bírálata világosan mutatja. (A hazugság igazsága. Népszabadság, 1972. ápr. 23.)

Lehet, hogy a két bírálat közötti nagy különbségben a bírált művek eltérő természete is részes, de ez csak megerősíti azt a konzekvenciánkat, hogy rendezők és kritikusok gyarlóságainak, önkényeskedéseinek 1968-70 táján a hajdani szegénylegények adták meg az árát. Mert az akusztika nem nekik kedvezett. Hogy Móricz Rózsa Sándora bántóan rossz tévéadaptáció áldozata lett80, az e tendencia szükségszerű következménye. Sípos Tamás, aki írta, s Szinetár, aki rendezte, soha egy írásukkal, egy művükkel sem bizonyították, hogy a népélet, a szegénylegényvirtusban rejlő költészet korszerű újjáteremtésére képesek volnának. De azért rájuk bízatott ez a

79 Bónis Ferenc: Befejeződött a nemzetközi Kodály-konferencia. A helyes dátum: Népszabadság, 1972. december 19. 7. o.

80 1971-ben bemutatott 12 részes televíziós filmsorozat. Rendezője Szinetár Miklós,

főszereplői Oszter Sándor és Cserhalmi György.

63