Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

kicsinységének s politikai szerepe arányainak, aligha elegendő ok a sunyi pacifizmus kikövetkeztetésére.

És lelkiismeretlenség is, hiszen az Élet és Irodalom, de más fórumok is folyton arra akarják ráeszméltetni olvasóikat, hogy a magyar önhittség, a „Ha a fold isten kalapja, hazánk a bokréta rajta ” hiedelme milyen alaptalan ostobaság, s a nemzeti karakter „szittya”' harciassága ellenében a „theokritoszi”74 munkálkodás eszményének előretörése is szorgalmazott és pozitív fejlemény. Miért kell, hogyan lehet ezt most szégyenbélyeggé változtatni? Mert nem elég aktív bennük a szolidaritás érzése, s ez a Szovjetunióról való vélekedésükben is kifejeződik? Ha e gondolatokat a történetiség szempontjának beiktatásával értékelné Faragó vagy bárki, mind a békés eszményekből, mind a helyzetérzék józanságából, de a Szovjetunióról szóló véleményekből is azt olvasná ki, hogy ezek a gimnazisták már innen vannak a nemzeti öntudatnak azon a válságán, amely az idősebb nemzedékeket felzaklatta, de a vesztes háborúk, a nemzeti katasztrófák és az eszmények kiüresedésének konzekvenciáit azért ők is érzik, tehát kétkedők, utálják a frázisokat, magyarságtudatuk szerény, semlegességre, sőt közönyre is hajlandók, de nyitottak is egy új, hiteles eszmény, a szocialista patriotizmus befogadására.

Faragó legfőbb bizonyítéka ellenük az, hogy más nemzetiségűt nem sokan („csak” 30 százalékuk), cigányt vagy négert pedig különösen nem választanának élettársul. Ez a „jellempróbának” szánt kérdés s a negatív válaszokhoz fűzött kommentár (hogy e válaszok a nacionalista előítélet világos bizonyságai); a „felmérés” legveszedelmesebb művelete. Arra, hogy a kérdés már önmagában is rossz, Darvas József is rámutatott, amikor megjegyezte, hogy idevágó élmény, valóságos alternatíva híján e kérdésre nem várható hiteles válasz. Súlyosabb hibája e kérdésnek, hogy - mint máshol a történelmi folyamat realitásaival ebben az esetben a párválasztás elemi törvényeivel sem számol. Azzal például, hogy a gyermek az anyja, testvérei és közvetlen környezetének emberi tulajdonságaiból alkotja meg a párválasztás szempontjából legesélyesebb modellt. S ez így természetes. És az is természetes, hogy ha a gimnazistát arra tanítja az iskola, rádió, szülő, hogy a jó házasságnak a testi-szellemi összhang a

74 Theokritosz, ókori görög költő volt, az idilli létezés költői műfajának megteremtője.

59