Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
san hogy „... működött a nem legális cenzúra, de annál keményebb cenzúra a politikai hatalom részéről, és működött az ellenállás a szellemi élet részéről. '44 - ahogyan azt Bíró Zoltán pár évtizeddel később megfogalmazta. Kiss Ferenc harmadik bűnös gondolata az volt, hogy a határon túli magyarság állapotáról nincs hiteles kép, aki ezt hiányolja, aki az ezzel kapcsolatos gondokat felveti, azt nacionalistának, gyanús elemnek bélyegzik meg a vezető irodalmi lapok. Kiss Ferenc úgymond „felborította az asztalt”. Kimondta, hogy a „király meztelen”, hogy az irodalmon, a kultúrán belüli feszültségeket nem lehet tovább rejtve tartani, döntenie kell a hatalomnak, elfogadja-e a nemzeti demokraták új generációjának közeledését és biztosítja számukra a lehetőséget a kultúrában és a közéletben, vagy továbbra is kirekeszti őket. Az alábbiakban ismertetett tanulmányában Kiss Ferenc összefoglalta ennek a generációnak törekvéseit, kéréseit, kritikai megjegyzéseit, és mindezt részletesen alátámasztotta konkrét példákkal, idézetekkel. Kiss nem elsőbbséget, hanem lehetőséget, kért, pontosabban követelt a nemzeti demokrata érzelmű csoportnak. Tette ezt a polgári, avagy a kor akkori szóhasználatával, modernista, és az ortodox pártközpontú kulturális közegben. A nemzetiek szemében a modernisták a hivatalos ideológia, a marxizmus egyik változatát képviselték, tehát ugyanolyan nemzetellenesek vagy éppen zsandárok voltak, mint a hivatalos ideológusok. A másik oldal szerint ellenben a nemzetiek funkciója csak az volt, hogy nacionalista demagógiába burkolták bele a rendszer melletti agitációt, tehát ők is a proletárdiktatúra szekerét tolták, ugyanolyan antidemokraták voltak, mint a hivatalos ideológusok. Ezt cáfolta Kiss írása. Kiss Ferenc tanulmányát alig pár hét alatt összeállította. Mielőtt leadta volna - első pillanattól kezdve nem a nyilvánosságnak szánta -, megmutatta barátainak. Az elolvasásra szánt példányt mindenkitől visszakérte. Olvasva az 1972 decemberében született gondolatsort, érthetővé válhat, a nemzeti demokraták törekvéseinek megjelenítésében miért volt Kiss Ferenc szerepe annyira fontos a hetvenes években. Ő a cselekvő korosztály, az ütköző generáció reprezentánsa. Találóan nevezte Kodolányi Gyula konstruktív konspirátornak és S. Király Béla instruktiv inspirátornak.45 44 Bíró Zoltán előadása - Szeged, 2000. május 2., idézi Pintér M. Lajos: Ellenzékben - a „Nagy Népi Hurál”-tól a Magyar Demokrata Fórumig. A Kádár-rendszer nemzeti ellenzéke, 1968-1987. Antológia Kiadó, 2007. 15. o. 45 S. Király Béla: Emlékkönyv Kiss Ferenc küzdelmes életéről. Magyar Szemle, 2014. 7-8. sz. 171. o. 44
