Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Fejtő Ferenc és Borbándi Gyula levélváltása

Az 56-os forradalmat megelőző szellemi mozgalomban nem a népiesek, hanem a szellemi és morális öntudatra ébredt exkommunisták, mint Déry, Méray, Gimes, Kende és valamennyire Lukács György és tanítványai voltak a kezdeményezők. A népiesek csak később, óvatosan, csatlakoztak a mozgalomhoz, amely akár zsidók, akár nem zsidók voltak a vezető egyéniségei — nem a Németh László-féle harmadik utat keresték, hanem a nyugatias demokrácia helyreállását.

Hazugság az is, hogy a szociáldemokrata mozgalom idegenkedett volna a népiesek demokratikus szárnyától. Akárcsak József Attila Szép Szó-ja, ők is a közeledést keresték azokkal, akik akárcsak mi, a demokráciának és humanizmusnak adtak prioritást, abszurdnak találva, hogy a nagybirtokos osztállyal vagy náci bérencekkel szövetkezve érhetnék el a földreformot és a többi, szükséges reformot.

Molnár József személyesen is megtámad, egy a Le Monde-ban, '55-ben megjelent cikkem miatt,340 amelyben aggodalmamat fejeztem ki afölött, hogy a valóban nagyrészt zsidó származású, internacionalista-sztálinista klikk gaztettei miatt, ha Magyarországon a legitim elégedetlenség forradalomba törne ki, a forradalmat a demokratikus célkitűzésektől, a horthyzmus és a népies jobbszárny ideológiájától megfertőzött elemek ismét a horthysta reakció, az antiszemitizmus, a zsidóságnak mint kisebbségnek felelősségrevonása és bűnbakká tétele felé vezessék félre. Ez nemcsak az én aggályom volt, hanem mindenkié, aki a magyar közhangulatot az ötvenes években figyelte. A cikkemmel nem a magyarság jóhírét rontottam, mint Molnár inszinuálja, mert azért a jó hírért bizonyára többet tettem, mint a támadóim. Egy létező veszélyre hívtam fel a figyelmet. Hogy aggályaimra a forradalom rácáfolt, hogy a nemzeti és demokratikus követelések határain belül maradt, hogy nem siklott ki a pogrom mentalitás irányában, az meglepetés volt számunkra és öröm, amelynek a

340 Fejtő Ferenc hivatkozott cikke a Le Monde, 1955. május 4-i számában jelent meg. A hivatkozott szövegrész így hangzott: „Az összes információk megegj'eznek abban, hogy a nép mai hangulatában a bosszúállás és a gyűlölet érzései uralkodnak; az anti- kommunistaság antiszemita hangsúlyt kap; ekként a kiürítés alkalmat adhatna igen súlyos rendzavarásokra, pogromokra és fasiszta jellegű államcsínyekre. ” Auer Pál volt magyar nagykövet, a magyar emigráció Párizsban élő tekintélyes tagja a Le Monde május 14-i számában Fejtő állításával szemben foglalt állást.

383