Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
PB határozat a 19-ek leveléről
az illúzió. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Művelődéspolitikai Munkaközösség 1974- ben közzétett állásfoglalása a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus kérdéséről ma már kevés támponttal szolgál a környező országokban végbemenő folyamatok megértéséhez, a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban jelentkező mai problémák megválaszolásához. 2. A beadvány aláírói nem képviselnek egységes csoportot. Ezt javaslataik mérlegelése során is messzemenően figyelembe kell venni. Többségük kétségkívül tisztességes szándékú, és a határainkon túl élő magyar nemzetiségek iránt érzett őszinte aggodalom miatt írta alá a beadványt. Ugyanakkor az aláírók közül néhányan a levelükben említett és az Aczél elvtárssal folytatott beszélgetések során is hangoztatott tisztességes szándékaik ellenére is részt vesznek ellenzéki akciókban, illetve publikációikkal, nyilvános fellépéseikkel a politikai szövetség elemi normáit sértik. (A legutóbbi hetek ilyen akciói közül pl. meg kell említeni Csoóri Sándor részvételét a Popieluszko-ügyben született szolidaritási nyilatkozatban; Nagy Gáspár Új Forrás-beli versét; Czine Mihály értékrendünket megkérdőjelező felszólalását a debreceni irodalmi napokon stb.) Velük a lényegi kérdésekben fennálló politikai-szemléleti különbségek miatt további párbeszédeket kell folytatni. Ilyen szempontból is mérlegelni kell a beadványban foglalt javaslatokat. 3. A beadványnak a részben már magvalósult, illetve megvalósítható kezdeményezéseit (pl. Erdély története, Bethlen Alapítvány stb.) visszaigazolva, az aláírókkal való további párbeszéd és az ügy lezárása érdekében a következőket javasoljuk: Nem tartjuk indokoltnak és lehetségesnek a Minisztertanács mellett külön bizottság létrehozását a határon túl élő magyarság ügyében teendő lépéseink összehangolására. A KB apparátusa érintett osztályai és az illetékes állami szervek, főhatóságok bevonásával létrehozott, már működő bizottság a szükséges koordinációt biztosítani tudja. Ennek a bizottságnak a létét és működését sem indokolt azonban publi- kussá tenni. Ugyanilyen szempontból nem tűnik elfogadhatónak „független” értelmiségiek bevonása a koordináció feladatainak ellátásába. Elképzelhetőnek tartanánk azonban, hogy az alkotó értelmiség képviselői meghívást kapjanak a Széchényi 333
