Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Az Aczél Györgynél lefolytatott tárgyalás hivatalos emlékeztetője

néhány, a megfogalmazásból adódó értelmezésbeli kérdés tisztázását. Ezt követően sor került a levélhez csatolt függelék egyes javaslati pontjainak a megtárgyalására és részletesebb kifejtésére.

I. Az eredeti javaslati pontok között az első helyen szerepelt és a vita során kiemelt hangsúlyt kapott az a javaslat, amely egy, a magyar kisebbségi ügyekkel foglalkozó, magas szintű, felelős bizottság létrehozását célozza. A javaslat konkretizálása során olyan elképzelés körvonalazódott, hogy ennek a bizottságnak elvi kérdéseket is tisztázó operatív és koordinatív testületnek kell lennie, amely képes megfelelő politikai-stratégiai keretbe foglalni és azon belül gondozni a határainkon kívül élő magyarság legfontosabb ügyeit, s az azokkal kapcsolatos országos szintű feladatokat.

A bizottság esetleg a Minisztertanács közvetlen irányításával működne, tagjai lennének politikusok, az illetékes párt- és állami szervek, tárcák vezető képviselői, a legfontosabb érintett intézmények vezetői, néhány, ezekben az ügyekben járatos, tapasztalt író és tudós. E végső soron szűkkőrű, de megfelelő hatáskörrel, döntési és javaslattételi jogokkal is felruházott testület köré kellene szervezni egy tágabb szakértői tanácsot, olyan személyekből, akik közelebbről ismerik mind az egyes országokban élő magyar kisebbség, mind az érintett többségi nép adottságait, kultúráját stb. Az említett bizottság munkáját hatékonyan, megfelelő dokumentációval és a tudományos kutatás eszközeivel segíthetné a létrehozandó hungarológiai kutatóbázis.

II. A tájékoztatás ügyében - a levélben megfogalmazott javaslatokkal összhangban - ismét hangsúlyt kapott, hogy legfontosabb tennivalóink közé kell sorolni: 1. a hazai közvélemény hiteles és rendszeres tájékoztatását a szomszédos országokban élő magyarság helyzetéről; 2. a magyar kisebbség anyanyelvi tájékoztatását, mindenekelőtt a hazai televíziós adások vételi lehetőségeinek kiterjesztésével az egész magyar nyelvterületre /számolva egyúttal azzal a haszonnal is, hogy az érintett területek nem magyar lakossága is élni fog ezzel a tájékozódási lehetőséggel s ezáltal erősíthetjük körükben a Magyar Népköztársaság propagandáját és szomszédnépi kapcsolatainkat/; 3. az európai- és világközvélemény tudományosan, tényszerűen megalapozott tájékoztatását a magyar kisebbségi kérdésekről.

322