Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Megbeszélés Aczél Györgynél
van szó - akár külön minisztériumot is lehetne szervezni a külföldi magyarság ügyeinek. A bizottság létrehozásával legalább azt kellene megoldani, hogy társadalmi gazdája legyen az ügynek. Itt nemcsak külügyi kérdésekről van szó, ez belügy is. Egy sor dolog saját hatáskörökbe tartozik. Nemcsak a párt és az állam szintjén, hanem társadalmi alapon is kellene működnie egy ilyen bizottságnak. Ugyanakkor a bizottság ne csak tárgyaljon, vitatkozzon, hanem a párt és állami szervekkel is legyen szerves kapcsolata. A kérdéssel való foglalkozásnak legyen kidolgozott menete az állami és a pártpolitikában is. A jelenlegi helyzet fő ellentmondása, hogy aki felelősséget érez a kérdésért, partizánként magára van hagyva. A pártnak és az államnak is érdeke, hogy összehozza ezeket az embereket. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az ügynek kellő publicitása legyen. Sára Sándor egy konkrét esetet mondott el, hogy mennyi leleményre, öntevékeny segítségre, társadalmi alapon nyújtott pénzügyi támogatásra volt szükség ahhoz, hogy egy erdélyi tanárembernek - aki levélben fordult hozzá - biztosítani tudják a lehetőséget, hogy egy kopjafát faragjon Illyés Gyula sírjára. Madaras József elmondta, ő úgy érzi, hogy mindig mindenről lekésünk. Most már valamit cselekedni kellene. A magyar nép nem olyan gyenge, hogy ne merjen az asztalra ütni, amikor kell. Aczél elvtárs ezen a ponton feltette a kérdést, hogy tehát az a javaslatuk, hogy alakuljon egy nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottság az Emigrációspolitikai Tárcaközi Bizottsághoz hasonló hatáskörrel — esetleg nem túl nagy publicitással? Jelezte, hogy szerintünk ennek kapcsolatban kellene állnia azzal a Magyarságkutató Csoporttal, amely a Széchenyi Könyvtár keretében működne. Für Lajos erre reflektálva hatékonyabb, magasabb szintű bizottság létrehozását tartotta szükségesnek, amely operatív feladatokat is ellátna. A bizottságnak, javaslatokat, koncepciókat, programokat kellene kidolgoznia. Tagjai a párt és állami apparátusnak a kérdésért felelős képviselői, valamint társadalmi szakértők lennének. A bizottságnak ellenőrzési feladata is kellene, hogy legyenek. A létrehozandó bizottságnak lehetne egy operatív magja és egy szélesebb szakértői bizottságra támaszkodhatna: az operatív mag folyamatosan végezhetné a munkáját. 311