Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Megbeszélés Aczél Györgynél

Emlékeztető298

Augusztus 22-én Aczél elvtárs fogadta a július 27-én Kádár elvtárshoz intézett, 19 névvel ellátott levél aláíróit. A levélírók közül külföldi tartózkodás miatt a találkozón nem vett részt Halász Péter és Zelnik József.

Aczél elvtárs bevezető szavaiban jelezte, hogy Kádár elvtárs megbízásából fogadja a levélírókat. Hangsúlyozta, hogy a levelet tisztességes hangú, jó szándékú kezdeményezésnek tartjuk, amelyre megfelelő időben választ fognak kapni. Ehhez azonban pontosítani szükséges a levélben foglaltak egy részét, illetve a javaslatokat. Ez a pontosítási igény tette szükségessé ezt a tájékozódó találkozást is. Aczél elvtárs rákérdezett, hogy szükség van-e gyorsírói jegyzőkönyvre. Miután a válasz nemleges volt, megállapodás született, miszerint Bíró T. Zoltán és Knopp András fognak közös emlékeztetőt készíteni a beszélgetésről. Rátérve a levélre, elmondta, hogy a levélben foglaltakkal ellentétben az „Erdély története”c. könyv kézirata, aminek kiadását sürgetik, nyomdában van.299 Majd rákérdezett arra, hogy mi értendő a levélnek azon a mondatán, amelyek a nemzetek „oldódó alakulataként” taglaló felfogásokat ítélik el.

Kiss Ferenc válaszolt a kérdésre. Elmondta, hogy hosszú időn keresztül olyan felfogás uralkodott hazánkban, amely a nemzetet oldódó alakulatnak tekintette. Csak mintegy tíz éve kezd terjedni az a nézet, miszerint még hosszú időn át fennmarad a nemzet. De a korábbi nézetrendszer megkövült, és máig zavarok forrása. Határozott állásfoglalásra lenne szükség ezekben a kérdésekben ahhoz, hogy a közvélemény nemzetfelfogása tisztuljon.

298 Knopp András emlékeztetője az Aczél György és a Kádár Jánoshoz 19 értelmiségi által írott levél aláírói közötti megbeszélésről. MÓL 288 f /11/4423. 95. o.

299 A Köpeczi Béla szerkesztésében megjelenő három kötetes Erdély története című könyv csak két év múlva, 1986-ban jelent meg.

308