Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Ellenzéki szerepkörbe szorítva
tó-nevelő munkájával, belső demokratizmusával, az ideológiai-világnézeti nevelés színvonalával, a KISZ politikai és érdekvédelmi tevékenységével. A kulturális és tudományos intézményekben, a tömegkommunikáció terén dolgozó párttagok és a vezető értelmiségiek egy része nem tartja megfelelőnek tájékoztatását. Véleményük szerint a tájékoztatás nem tudott lépést tartani a gyors változásokkal, a bonyolultabb, nehezedő külső és belső feltételekkel. Úgy értékelik, hogy nem eléggé hatékony azoknak az intézményeknek, fórumoknak a rendszere, amelyek keretében az időszerű ideológiai, politikai, társadalmi kérdésekről eszmecserét tudnának folytatni. Ez akadályozza az ellenzéki megnyilvánulások elleni hatékonyabb és egységesebb fellépésüket is. Mindezek a jelenségek elsősorban az irányító szervek munkájának fogyatékosságaira világítanak rá. A belpolitikai tájékoztatás és agitáció fontos fórumain, a sajtóban, a rádióban és a televízióban az utóbbi időben nagyobb gyakorisággal tapasztalhatók politikai érdekeinktől eltérő, olykor azokkal ellentétes megnyilvánulások. Ezek a jelenségek néhány szerkesztőség (pl. Mozgó Világ, Tiszatáj, Magyar Nemzei) munkájában rendszeressé váltak. A párt politikájától eltérő megnyilvánulások a sajtóban általában valós társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos problémákhoz kapcsolódnak (demográfiai hullámvölgy, deviáns jelenségek, az infrastruktúra hiányai, vezetési, szervezési, érdekeltségi gondok, bürokrácia, generációs problémák, a hatalom gyakorlásának kérdései, a szabadságjogok értelmezése). Egyesek — adott témaköröket a konkrét történelmi viszonyokból kiragadva, elhallgatva a párt és a kormány törekvéseit - a negatív jelenségekből próbálnak tőkét kovácsolni, hangulatot, közvéleményt szervezni. Ezt megkönnyíti, hogy a sajtó, a tömegkommunikáció és különösen a kulturális és irodalmi lapok sokszor valós eredményeinket is elhallgatják, vagy nem védik meg történelmi vívmányainkat a torzító bírálatokkal szemben. A politikailag problematikus vagy ellenzéki megnyilvánulásokkal szemben gyakran nem került sor határozott és egyértelmű fellépésre, a hibás nézetek sokszor válasz nélkül maradnak. Az irodalmi és kulturális sajtó által közvetített közérzet rosszabb a társadalom alapvető osztályainak, rétegeinek valóságos közérzeténél. Szocialista fejlődésünk egészének megítélését torzítja felszabadulás utáni történelmi utunk egyes korszakainak - elsősorban az ötvenes évek első felének — egyolda216
