Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

A Tiszatáj megrendszabályozása

vétség közgyűlése elé, a személyes beszélgetéseket /A. P.-vel vagy T. D.-vel/ ez utánra kívánja időzíteni.260 A kultúrpolitika dimenzionál túl dolgokat. Hol borult fel a fegyelem? A szerkesztőségek ütközőpont-helyzetéből következően. Óvári elvtárs azt mondta: a szerkesztők elbizonytalanodtak. Ezt nem mondaná, mert egyrészt a szerkesztők nem bizonytalanodtak el, másrészt, ha némelyik igen, akkor nemcsak a szerkesztők. Ö személy szerint úgy érzi, hogy nem bizonytalanodott el. A konszoli­dációs írásokról, friss tervekről miért nem korábban szóltak? Tóth Dezsőnek személy szerint: nincs mersze egy marxista magyar kultúrpolitikának annak elismeréséhez, hogy a jó összteljesítmények keltik a pozitív összhatást? Marxon nevelkedve, igen furcsának tartja, hogy a párt a tömegekben való bizalmat hirdeti: ez a kultúrpolitika ezt szívja vissza. Mutatja ezt az egyetemi, hallgatói közhangulat is. MOCSÁR: minden ideológiai kérdést történetileg kell nézni, mert a mai Szolida­ritás már más, mint a májusi! Ez az egész most valami után lövő dorgatórium: most kéri számon a politika a 6-os számot /június/, amely már hónapokkal korábban ké­szen volt! CSATÁRI DÁNIEL: úgy érzi, elsikkadt az, hogy a lap mai profilját Vörös László az MSZMP politikai irányvonalán alakította ki. A 35 évet ő is, mi is egységes folya­matnak tartjuk, ebből nem engedünk, amiből nem lehet mazsolázni. A „szellemi blokkolásról”: Lenin alapján az MSZMP új, konkrét kérdésekre ad konkrét választ: ennek léte, megléte a lapban Vörös László érdeme. Válaszolni kell a kihívásokra! Ha ő /Cs. D./ pl. az egyetemen elhúzódik a hallgatók azon igénye elől, hogy legyen pl. szeminárium a pilsudskizmusról261 - most! - nem használ, de akkor igen, ha fölké­szülten kiáll. Ha nem válaszol, akkor blokkol. És ugyanígy, van ez más kérdésekkel, pl. a nemzetiségi kérdéssel is: a Tiszatáj sokat tett /I. Tóth Zoltánt is ő hozta vissza a 260 Az írószövetség közgyűlése 1981 decemberében került megrendezésre, ahol éles vita alakult ki a nemzeti demokraták és a párt kultúrpolitikájának képviselői között. A nemzeti demokraták a közgyűlést követően megerősítették pozícióikat az Írószövet­ségben. 261 Józef Klemens Pilsudski (1867-1935) a független Lengyelország megteremtőjeként tisztelik a lengyelek. Csatári Dánielnél a hazafiság eszmerendszerének oktatása kap­csán merült fel a neve. 205

Next

/
Thumbnails
Contents