Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

A Bibó emlékkönyv

szenvező írásművek, s a szerzők között két MSZMP-tag is helyet kapott. A kötet tehát egy összefogást reprezentált, nézetek, gondolatok, az ellenállás különböző útjait választók közös megjelenését. Ahogyan Réz Pál írta, a „mind vaskosabb kötet lapjain akarva-akaratlanul kialakult egy új szellemi tömörülés, vagy, szerényebben szólva, különböző világnézetű, származású, múltú emberek találkoztak egy olyan férfi körül, aki, mert szuverén volt, egyiküktől sem volt idegen".22* A kötet a demokratikus gondolatok, a Kádár-korszak rendszerkritikai értékelésének összefoglalása.

A kötet hetvenöt szerzői közül 15 tekinthető a nemzeti demokratákhoz szorosabban vagy lazábban kötődőnek. Ilyennek mondható a néprajztudós Andrásfalvy Bertalan (írásának címe: A magyarság életfája), Csoóri Sándor (Láttam arcodat. Bibó István emlékére), Csurka István (Bíbó-felejtés), Domokos Mátyás kritikus (Elmaradtkollokvium helyett), Erdei Sándor (Gondolkodnijó), Fekete Gyula (Szellem és hatalom), Illyés Gyula (Búcsú Bibó Istvántól), Kiss Ferenc (Bibógondolatai), Kiss Gy. Csaba (A nemzetfogalom néhány antinómiája Kelet-Közép-Európában. A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című Bibó-tanulmány margójára), Kodolányi Gyula (Megmaradni alkotó derűben), Kovács István („Határtalan” demokrácia), a történész Perjés Géza (Bibó István, a hivatali kolléga), Tornai József (Szellem és erőszalí), Varga Domokos (Bibó István eszményei és a finn fejlődés útja) és Vargyas Lajos népzenekutató (Búcsú Bibó Istvántól). Azaz a szerzők egyötöde a nemzeti demokraták köréből került ki. Ugyanakkor hiányzik a szerzők közül Czine Mihály, Zelnik József, Bakos István, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Ilia Mihály és még sokan mások, akiknek pedig Bibó társadalomszemléletéről bőven lett volna mondanivalójuk. Egyeseket bizonyára a kötet illegalitásban való készítése, másokat a szerkesztőség összetétele tarthatott vissza a publikálástól.

A Bibó emlékkönyv egy sikeres kísérlet a különböző rendszerkritikus csoportok egymásra találásában, és gondolataik megismertetésében, ám a szamizdat kiadvány csak szűk körben vált ismertté. Bebizonyosodott, hogy kizárólag legálisan megjelenő kiadvánnyal lehet széles körben ismertté tenni a rendszerváltoztatás gondolatát. 224

224 Réz Pál: A Bibó-emlékkönyv elé. Bibó emlékkönyv. Szerk. Réz Pál. Budapest-Bern, 1991, Századvég-Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, I. kötet, 7.

171