Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Az első hivatalos intézmény
tömérdek pénzt, s nekem, mint az Alapítvány fejének átadják ezt az összeget, én pedig, mint Kossuth pénztárnoka annak idején, lelépek vele nyugatra. Ha másként nem, így bizonyára irigyelt történelmi alakja lehetnék a hazának... ’m Azon helyben megegyeztek abban, hogy az Alapítvány kezdeményezői olyan tekintélyes személyek legyenek, akik életútjukkal és következetes kiállásukkal jelképezik a célkitűzéseket és kellő súlyt adnak az intézmény elismeréséhez. Illyés ragaszkodott ahhoz, hogy az alapítók között ott legyen Németh László és Kodály Zoltán özvegye, a két - már sajnos eltávozott - nemzeti nagyság szellemének képviseletében. Amint minden szilveszterkor, úgy 1979 évfordulóján is Németh Ellánál, az író özvegyénél jött össze a nemzeti demokraták társasága. Itt született meg az Alapítvány kezdeményező levele, melyet elsőként Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánná és Csoóri Sándor írt alá. Az elkövetkező hetekben még további hatvanöt aláírás került a dokumentumra, melyet 1980 húsvétján, 1980. április 14-én Bakos István személyesen kézbesített Pozsgay Imrének az akkori Művelődési Miniszternek. Pozsgay két nap múlva, április 16-án, feljegyzést készített (mellékelve a kezdeményező levelet) Aczél György számára, melyet másolatban elküldött Óvári Miklósnak is. A kérelem engedélyezésének politikai mérlegeléséhez felhívta Aczél figyelmét, hogy jogilag nem kifogásolható a kezdeményezés, mert magánszemélyek is indítványozhatják szervezet létrehozását, hangoztatta, hogy a levélben kifejezett szándék tisztességes és támogatható, illetve, hogy az aláírók a magyar szellemi élet kiválóságai, akik nem tiltakoznak, hanem konstruktív javaslattal állnak elő. Figyelmeztetett rá, hogy a politika számára ez a kezdeményezés egy lehetőség az együttműködésre. „ Öngól lenne a beadványt politikai nyomásként felfogni és aláíróit ellenzéki magatartással vádolni. (Még akkor is, ha akad köztük valódi ellenzéki is!)’lw Hiába volt azonban a sietség, Aczélék nem támogatták az Alapítvány létrejöttét, csak augusztusban került a Politikai Bizottság elé a kérelem. A döntés: elutasítás. 218 219 218 Csoóri Sándor: Elveszett utak. Nap Kiadó, Budapest 2003. 166. o. 219 Alapítvány a nemzet javára. A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada. 1980-2005. összeállította Bakos István, Szécsi Árpád tanulmányával. Püski Kiadó-Bethlen Gábor Alapítvány2005. 158. o. 167
