Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Hol van a megoldás? Itthon, keleten vagy nyugaton?

CSOÓRI SÁNDOR TŰZ VAN EMBEREK11 Két vagon gumibotot küldtek a magyaroknak ajándékba Negyven évvel ezelőtt ért véget a prágai tavasz. A történelem egyik forradalmas szép évada. A szovjetekkel, a lengyelekkel, a keletnémetekkel együtt mi, magyarok is részt vettünk az eltaposásában. Azt kérdi tőlem a Heti Válasz egyik szerkesztője, hogyan emlékszem én ezekre a napokra. Kuszán és szégyenkezve. 1968. augusztus 21-én reggel fél nyolckor a Gellért Szálló eszpresszójába siettem, mert ott volt az én „dolgozószobám”, a leghátsó részben, az ablak mellett. Ha lett volna tágas otthonom, íróasztallal és könyvespolcokkal berendezve, és nem csak egy albérletem a Toldi mozi fölött, sose választok egy eszpresszósarkot magamnak. A Belvárosi Kávéház előtt ballagtam, amikor valaki megveregette a vállamat.- Mit szólsz ahhoz, hogy bevonultunk? A filmgyár egyik főnöke volt, elég rangos ember, de most nem a rangjára figyel­tem, hanem a zavarodottságára.- Nem is tudod?- Mit kéne tudnom?- Hogy bevonultunk Csehszlovákiába.- Én nem vonultam be sehova, s úgy látom, te sem! — próbáltam távol tartani magamtól a fölfoghatatlan hírt. S akaratom ellenére egy gyerekkori rémület támadt föl bennem. Két ember fut az Új utcán és azt kiabálják torkuk szakadtából: - Tűz van, emberek! Lángiéknál égnek a kazlak! 11 Csoóri Sándor: Tűz van emberek. Heti Válasz 2008. augusztus 14. A Heti Válasz 1968-as melléklettel jelentkezett, amelyben Csoóri Sándor személyes emlékeit osz­totta meg az olvasókkal, hogyan élte át ő az 1968-as bevonulás eseményét. 14

Next

/
Thumbnails
Contents