Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé
1957 áprilisában azonban már más szelek fújtak. Az április 16-ai intéző bizottsági ülésen már az irodalom területén is erőszakos beavatkozásokról határoztak: „...a jelenlegi helyzetben erélyes állami beavatkozásra, adminisztratív intézkedésekre van szükség tartalmi és személyi téren egyaránt. A művészeti intézményekben minden olyan törekvés érvényesülését, amely közvetlenül vagy közvetve a párt, a kommunisták és általában a népi demokrácia ellen irányul, hatalmi eszközökkel meg kell akadályozni.”83 A következő - április 19-ei - ülésen pedig Kállai Gyula szóbeli előterjesztése alapján döntöttek az Irodalmi Tanács megalakításáról, mely az írószövetség feloszlatása után az irodalmi ügyek intézését végzi majd. Az MSZMP Tudományos és Kulturális Osztálya már március közepén készített egy előterjesztést, melyben „reakciós gócoknak” minősítette a megmaradt művészeti szervezeteket, így az írószövetséget is. Az akkori jelentés margójára Orbán László, az osztály vezetője odabiggyesztette saját véleményét is: „A szövetségek nem váltak be - írói szövetség nem kell. Helyette irodalmi körök és lapok. Mi legyen Veres Péterékkel? Milyen kör, milyen lap legyen?”84 Az Irodalmi Tanácsba mindenképpen szerettek volna népi írókat is delegálni, de mint azt már az előzőkben jeleztem, Illyés, Németh és Veres is visszautasította azt még februárban. A betegségéből visszatért Aczél György viszont nagyon erősen szorgalmazta a nemzetiekkel való tárgyalást. A megkeresés elől még Németh László sem zárkózott el teljesen, egy Veres Péternek írott levelében úgy nyilatkozott, hogy „köszönöm, hogy a készülésről tájékoztattál, de úgy látszik, lassan készül, mert én Aczéltól nem kaptam híradást, de ennek ellenére, ha hívatnak, hát elmegyek”.85 Ezekben a napokban jelent meg azonban egy rendkívül durva támadás többek között Németh László ellen is. A Népszabadság április 14-én és 16-án ismertette Palmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista párt főtitkárának az elemzését a magyar felkelésről, s abban Németh „Emelkedő nemzet” című írását a Horthy-rendszer melletti 83 Uo. 111. 84 Az irodalmi élet egyes kérdéseiről. Az MSZMP TKO előterjesztése, 1957. március 14. MÓL 288. f. 33/1957/1. ö. e. 22. 85 Fűzi László: Szerepek és lehetőségek. Irodalmi tanulmányok. Budapest, 1990, Magvető, 122. 92
