Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé

Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé

1957 januárja új kihívásaival nehéz, de nem váratlan helyzet elé állította a nemzeti demokraták képviselőit. A Petőfi Párt 1956-os törekvéseiről Szabó Zoltán plasztikusan fogalmazta meg: „Maga a névváltás a forradalom alatt arra vallott, hogy a népiszellemi erők az új helyzetben a népi forradalom folytatásának lehetőségét keresték, nem restaurációt vagy puszta részvételt egy új koalícióban. A reakció 1956 novemberétől megakadályozta, hogy a Petőfi Párt politikai eszközökkel dolgozzék a népi forradalom továbbvitelén.”56

A Londonban élő s 1958-ban már az emigrált magyar írók szervezetének kiépítésén munkálkodó Szabó Zoltán azonban nem állt meg annál a ténynél, hogy a Petőfi Párt politikai működése ellehetetlenült. „Megakadályozta-e azonban azt, hogy a forradalmiságnak ez a magyar fajtája a lelkekben tovább éljen és a társadalomban tovább hódítson? A feleletet erre a kérdésre egy másik kérdés adja meg. Megakadá- lyozta-e a „Nemzeti Parasztpárt” feloszlása a sztálinista totalitárius fellépésekor, hogy a népi forradalom eszméi, a népi írók aktív közreműködése nélkül, újabb és újabb híveket toborozzanak? [...] Bátran mondhatjuk, hogy a népi mozgalom, egyetemes érdekű mozgalom s a parasztkérdésre nem azért összpontosította figyelmét, mert egyedül a szegényparasztság felé fordul, hanem azért, mert ez a kérdés rekesztette el a magyar társadalom fejlődésének útját, a munkásság útját is, az értelmiség útját is a teljesebb szabadság felé. A közelmúltban egyedül ez a mozgalom vetett fel olyan haladó, új terveket a jövőre, amelyekre diktatúra nem építhető.” A mozgalom új módszerekkel, új formákkal, de tovább létezett, építkezett.

56 Szabó Zoltán: Néhány szó a népi forradalmiság múltjáról és jövőjéről. Új Látóhatár, 1/1 (1958), 73. [URL: http://ujlatohatar.com/?page_id=215]

70