Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
telefonüzenetben január 11-én továbbította külügyminisztériumába.38 Jelentésében Andropov megemlíti, hogy a Nyilatkozatot továbbította Kádár Jánosnak. A Petőfi Párt tehát minden lehetséges, legális módon megkísérelte a kibontakozás útjáról szóló programját eljuttatni az illetékes szervezetekhez. Egyrészt a nemzetközi fórumokhoz, másrészt a hivatalos állami szervekhez s nem utolsósorban a szovjet képviselethez, elősegítve azt, hogy konkrét és pontos információhoz jusson a szovjet politikai vezetés. Tapasztalataik alapján ugyanis nem bíztak abban, hogy a szovjeteket akár a Kádár-kormány, akár a Szovjetunióban tartózkodó régebbi kommunista vezetők korrekt módon tájékoztatják-e álláspontjukról, illetve azt feltételezték, hogy egyáltalán nem juttatják el hozzájuk a kibontakozásra vonatkozó javaslataikat. Az átgondolt, az alkotmányos feltételeket és a nemzetközi normákat tiszteletben tartó, a békés és kompromisszumos megoldást szorgalmazó kezdeményezések mozgatórugója a Petőfi Párt, azaz a nemzeti mozgalom politikai szervezete volt. Nem lehet fellépésüket naivitásnak tekinteni, hiszen Kádár János november 11-én elhangzott rádióbeszédében még arról beszélt, hogy az októberi eseményeket a Rákosi- klikk hibái elleni jogos népfelháborodás váltotta ki. Nemzeti egységkormányt ajánlott Kádár, amelyben különböző pártállású emberek is helyet kaptak volna. November 14-én többpártrendszert és szabad választásokat ígért. Igaz viszont, hogy november 26-án, négy nappal Nagy Imréék deportálása után viszont már a rend helyreállításától tette függővé a kormány összetételének megváltoztatását. A Munkástanácsok és a Kádár-kormány közötti párbeszéd megrekedt, a Nagy- Budapesti Központi Munkástanács kétnapos országos sztrájkot hirdetett, melyre válaszként a Kádár-kormány betiltotta a munkástanácsok működését, és letartóztatta a Központi Munkástanács vezetőit. Farkas Ferencék kezdeményezése azért volt különösen fontos, mert nem az ellenállás kiélezésére, hanem a közös megoldás keresésére tett javaslatot. Összefogta azokat a politikai erőket, melyek hajlandók lettek volna egy többpártrendszerű alkotmá38 A,Jelcin-dosszié". Szovjet dokumentumok 1956-ról. Budapest, 1993, Századvég-1956- os Intézet, 163. 54
