Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
kai kompromisszumra. Ez a kompromisszum magában foglalta volna a szovjet csapatok kivonását, egy átmeneti koalíciós kormány alakítását és a pártok részvételével tartandó szabad választásokat. „Feladjuk a párt monopol helyzetét, többpártrendszert, tiszta becsületes választásokat akarunk. Számolunk azzal, hogy esetleg alaposan megverhetnek bennünket a választásokon, de vállaljuk a választási harcot” - jelentette ki Kádár János november 14-én este az aznap megalakult Nagy-Budapesti Központi Munkástanács küldöttségével folytatott tárgyalásokon.29 Eközben azonban már előrehaladott tárgyalások folytak Nagy Imréék jugoszláv nagykövetségről történő eltávolításáról, s november 23-ai deportálásukkal a konfliktus egyik méregfogát ki- húzottnak tekinthették. Az elkövetkezendő napokban Bibó kiegészítést szerkesztett tervezetéhez, továbbra is szem előtt tartva azt, hogy elsősorban nemzetközi fórumok számára tegye érthetővé a megoldás útjait. A feléledő politikai szervezetek és a munkástanácsok azonban már konkrét politikai programmá akarták formálni Bibó tervezetét. Törekvésüknek döntő lökést az indiai követség közvetítőként történő jelentkezése adott, melyet Göncz Árpád tolmácsolt, s mellyel Bibó is egyetértett. A Kisgazdapárt, a Parasztszövetség, a Központi Munkástanács, az írószövetség, a Petőfi Párt és a Szociáldemokrata Párt közös levelet küldött az indiai kormányhoz, melyben a szovjet kormánnyal való tárgyalásokban való közvetítő szerepre kérik fel őket. A Petőfi Párt vezetői november 6-a után Illyés Gyula lakásán gyűltek össze, majd november közepén megbeszéléseik színhelyét áttették a József nádor téri pártirodába. A tárgyalásokon elsősorban a népi írók hallatták hangjukat. Farkas Ferenc főtitkár, Bibó közreműködésével, először a felkelés tanulságainak megvonására tett kísérletet. A november 28-ára datált, az írószövetség s a Parasztpárt vezetői által aláírt „Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről” című írás részletesen elemezte a felkelés kiváltó okait, és sorra vette a történéseket. Tényekkel alátámasztva utasította vissza az ellenforradalmi vádakat, s összefoglalta a felkelés által elért vívmányokat: a munkástanácsok létrehozását, a sztrájkjog biztosítását, az erőszakos szövetkezesítés megszüntetését, a mezőgazdaság beszolgáltatási 29 Szilárd népi hatalom, független Magyarország. Népszabadság, 1956. november 15., 1. 46