Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Menteni, ami menthető

az európai biztonság és béke kérdéseivel foglalkozó konzultatív testületnek tagja marad, s abba Jugoszlávia is belép. Alternatívaként azt is el tudta képzelni, hogy Magyarország teljes mértékben kilép a Varsói Szerződésből, s a Szovjetunióval egy külön megállapodást köt.

A tervezetben Bibó garanciális elemeket fogalmazott meg a kommunisták esetleges felelősségre vonásának elkerülésére vonatkozóan, illetve részletes tervezetet készített a szovjet csapatok kivonásának rendjére vonatkozóan.

Bibó a restaurációs félelmek kiküszöbölése ellen azzal a javaslattal élt, hogy az államforma, a kormányforma és a társadalmi forma kérdései ne legyenek szabad választások tárgyai, s ez által ne lehessen köztársaság-ellenes, demokráciaellenes és szocializmusellenes demagógiát kifejteni, hanem ezekről egy forradalmi nemzetgyűlés döntsön, mely egy meg nem másítható alkotmányos törvénycsomagot fogad el.

Magyarország államformáját köztársaságban, kormányformáját alkotmányos parlamentarizmusban, társadalmi formáját „...a kizsákmányolás tilalmán alapuló társadalmi rend (szocializmus/’kereteiben határozta meg. Ezen belül fenntartani javasolta az 1945-ös földreform 20-40 holdas maximumát, a bányák, bankok és nehézipar államosítását, a meglevő gyáraknak munkásigazgatáson, munkásrészvényeken vagy nyereségrészesedésen alapuló közösségi tulajdonát, az egyéni és szövetkezeti szabad vállalkozás teljes lehetőségét a kizsákmányolás tilalma által megszabott biztosítékokkal, a magántulajdon szabadságát a kizsákmányolás tilalma által megszabott korlátok között, teljesen kiépített munkásvédelmet és a munkásszervezkedési szabadság teljességét, általános társadalombiztosítást. Javaslatában a teljes vallásszabadság és az állam és az egyház elválasztása mellett tett hitet.

Az utolsó pontban Bibó az ENSZ-csapatok Magyarországra történő behívásával kapcsolatosan fogalmazott meg feltételeket. Bibó ilyen lépést csak akkor tartott indokoltnak, „...ha a szovjet csapatok kivonulása nem történik megállapodásszerűen, vagy valahol súlyosabb incidensek történnek”. Bibó ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a csapatok kivonulása után képesnek érzi a magyar társadalmat arra, hogy a társadalom rendjét fenntartsa, s külföldi csapatok vagy ellenőrök bevonulása nem volna indokolt.

38