Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A csata - írószövetségi közgyűlés 1986-ban
kiadvány pár száz példányban jelent meg. A Szabad Európa hallgatottságáról nincs adatom, de bizonyosan magasabb volt ezeknél a számoknál, s a politika egyébként is rendkívül érzékeny volt a Szabad Európában elhangzottakra. Csurka István azzal, hogy engedélyezte (mint már említettem az amerikai Püski Kiadó könyvben is megjelentette Csurka előadását 1986-ban Az elfogadhatatlan realitás című esszégyűjteményében) előadásának Szabad Európa rádióban történő lejátszását, megsértette a kettős publikálásra vonatkozó tiltást, s ezért szilenciumra ítélték, bemutatás előtt álló két színházi bemutatóját levették a műsorról, köteteit, írásait nem lehetett megjelentetni. Csurka az írószövetség választmányi tagja volt, egyik tekintélyes képviselője a nemzeti demokratáknak, tehát amikor Vajda György bejelentette a Magyar Nemzetben nyilvánosságtól való eltiltását, az szokatlan és rendkívül durva lépés volt a kultúrpolitika részéről. Úgy látszott, hogy a „kijárásos” megoldás nem lesz eredményes. Csoóri Sándor az írószövetség augusztus közepén tartott elnökségi ülésén „végzetesen rossz lépésnek” nevezte a Tiszatáj-ügyben és Csurka Istvánnal szemben foganatosított intézkedéseket. Az írószövetség választmányát szeptember 8-ára hívták ösz- sze. Az elnökségi ülésen Csurka István Knopp András jelenlétében felolvasott egy nyilatkozatot eltiltásával kapcsolatban, melyben középszerűnek, akarnoknak és tehetségtelennek nevezte a kulturális vezetést. Az ülésen ott volt a Kulturális Osztály egyik munkatársa is, aki Berecz János KB-titkámak írt feljegyzésében megjegyezte, érzékelhető, hogy „Csoóri Sándor és köre a kulturális politikával szembeni éles — minden korábbinál keményebb és elszántabb - konfrontációra, látványos szakításra törekszik”.358 Az írószövetség mellett azonban ekkor már működött a Bethlen Alapítvány is, azaz a nemzetieknek két olyan intézményesült szervezet is rendelkezésükre állt, melyeken keresztül a nyilvánossághoz és a politikához is eljuttathatták üzenetüket. A Bethlen Alapítvány kibővített titkárságának pont azon a napon volt ülése Bakos István lakásában, amikor Vörös Lászlót a megyei tanács hallgatta meg. Bakosnál ott volt a Bethlen Alapítvány titkárságának minden tagja, de ott volt Csoóri, Bíró Zoltán, Für Lajos, Mózsi Ferenc és mások. Bíró, Nagy Gáspár és Kiss Gy. Csaba tartott 358 Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, II. rész. Kortárs, 2001/7. 375
