Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Egy levél és következményei
A Bethlen Alapítvány engedélyezéséről 1985. június 11-én kelt levelében Köpeczi Béla művelődési miniszter értesítette Márton Jánost, a kuratórium elnökét. A Bethlen Gábor Alapítványt a Minisztérium 1288/1985. 1. számú határozatával, mint „közérdekű kötelezettségvállalást” teljesítő szervezetet hivatalosan is bejegyezte. Az alapítvány jóváhagyásáról a napilapok nem tudósítottak, néhány irodalmi folyóirat adott hírt róla. Az immár hivatalos Alapítvány első kuratóriumának elnöke Márton János, tagjai Juhász Gyula, Király Tibor, Kiss Ferenc, Kosa Ferenc, Szabó Gábor és Vekerdi László lettek. A Kuratórium első ülését szeptember 20-án tartotta meg, az operatív működéshez felállította az Alapítvány titkárságát, melynek vezetője Nagy Gáspár, tagjai pedig Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán és Lezsák Sándor lettek. Augusztus elején Kiss Ferenc megnyitotta az Alapítvány első csekkszámláját az OTP-ben, ahová befizették a még 1982-ben felajánlott alapítói összeget, amit Illyés, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor nagylelkűsége biztosított. Adalékként az Alapítványt támogatók több ezres táborához annyit, hogy 1988 elejére már több mint négymillió forint gyűlt össze a bankszámlán adományokból. Egyéni és csoportos támogatók, egyházi intézmények, szocialista brigádok, kisnyugdíjasok, döntően értelmiségiek küldték el támogatásukat az Alapítványnak. Neves képzőművészek aukcióik, előadóművészek előadóestjeik bevételét ajánlották fel. A különböző ifjúsági szervezetek, egyetemi klubok, szakkollégiumok - ha nem is anyagiakkal, de - az Alapítvány népszerűsítésével segítették a mostoha körülmények között induló kezdeményezést. Kiemelkedett ezek sorából a Közgazdasági Egyetem Rajk László Szakkollégiuma, a Műszaki Egyetem Martos Kollégiuma, a Református Teológia Ráday Kollégiuma, az Eötvös Kollégium, illetve az Egri Tanárképző Agria Köre, ahol egy előadássorozatot rendeztek, amelynek keretében a kisebbségi magyarság sorsával és a nemzeti identitás kérdéskörével foglalkoztak neves előadókkal, és a rendezvény egész bevételét átutalták. Az emigrációs magyar újságok is közölték az Alapítvány megalakulását, s ennek nyomán nyugat-európai, észak- és dél-amerikai, ausztráliai magánszemélyek és szervezetek, közösségek küldték el kisebb-nagyobb hozzájárulásaikat. 353