Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Egy levél és következményei

A Bethlen Alapítvány engedélyezéséről 1985. június 11-én kelt levelében Köpeczi Béla művelődési miniszter értesítette Márton Jánost, a kuratórium elnökét. A Bethlen Gábor Alapítványt a Minisztérium 1288/1985. 1. számú határozatával, mint „közérdekű kötelezettségvállalást” teljesítő szervezetet hivatalosan is bejegyezte. Az alapítvány jóváhagyásáról a napilapok nem tudósítottak, néhány irodalmi folyó­irat adott hírt róla. Az immár hivatalos Alapítvány első kuratóriumának elnöke Már­ton János, tagjai Juhász Gyula, Király Tibor, Kiss Ferenc, Kosa Ferenc, Szabó Gábor és Vekerdi László lettek. A Kuratórium első ülését szeptember 20-án tartotta meg, az operatív működéshez felállította az Alapítvány titkárságát, melynek vezetője Nagy Gáspár, tagjai pedig Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán és Lezsák Sán­dor lettek. Augusztus elején Kiss Ferenc megnyitotta az Alapítvány első csekkszámláját az OTP-ben, ahová befizették a még 1982-ben felajánlott alapítói összeget, amit Illyés, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor nagylelkűsége biztosított. Adalékként az Alapítványt támogatók több ezres táborához annyit, hogy 1988 elejé­re már több mint négymillió forint gyűlt össze a bankszámlán adományokból. Egyé­ni és csoportos támogatók, egyházi intézmények, szocialista brigádok, kisnyugdíja­sok, döntően értelmiségiek küldték el támogatásukat az Alapítványnak. Neves kép­zőművészek aukcióik, előadóművészek előadóestjeik bevételét ajánlották fel. A kü­lönböző ifjúsági szervezetek, egyetemi klubok, szakkollégiumok - ha nem is anyagi­akkal, de - az Alapítvány népszerűsítésével segítették a mostoha körülmények között induló kezdeményezést. Kiemelkedett ezek sorából a Közgazdasági Egyetem Rajk László Szakkollégiuma, a Műszaki Egyetem Martos Kollégiuma, a Református Teo­lógia Ráday Kollégiuma, az Eötvös Kollégium, illetve az Egri Tanárképző Agria Köre, ahol egy előadássorozatot rendeztek, amelynek keretében a kisebbségi magyar­ság sorsával és a nemzeti identitás kérdéskörével foglalkoztak neves előadókkal, és a rendezvény egész bevételét átutalták. Az emigrációs magyar újságok is közölték az Alapítvány megalakulását, s ennek nyomán nyugat-európai, észak- és dél-amerikai, ausztráliai magánszemélyek és szervezetek, közösségek küldték el kisebb-nagyobb hozzájárulásaikat. 353

Next

/
Thumbnails
Contents