Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Stratégiai átalakulás a nemzeti ellenállás kereteiben
sos érvanyagot, mely szerint mindezt a burzsoá nacionalizmust az imperialista államok, az imperialista propaganda szítja azzal a céllal, hogy szembeállítsák egymással a szocialista országokat. A sokat emlegetett Agitációs és Propaganda Bizottság 1983. február 22-ei ülésén például állásfoglalást fogadott el az 1943-as balatonszárszói konferencia negyvenedik évfordulójával kapcsolatos feladatokról. A hirtelen felfedezett legendás találkozó azért vált ilyen fontossá, mert „hazai szellemi életünk egy részében és a nyugati magyar emigrációban erős törekvés érzékelhető Szárszó átértékelésére, egy burkoltan vagy nyíltan nacionalista »folytonosság« kiemelésére”.336 A kulturális osztályt eleve nagyon ingerelte mindaz, amit a nemzeti csoport az írószövetségben elért. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának a PB tagjai számára készült 1983. március 25-ei tájékoztatójában337 kiemelték, hogy a szövetség választmányi és elnökségi üléseken „demagóg és politikailag elfogadhatatlan felszólalások” hangzanak el, és a Csoóri Sándor nevével fémjelzett csoport hatása egyre erősödik. „Ez a jelentés, valamint Lakatos Ernő következő, április 1-jei tájékoztatója Csoóriék tevékenységében azt tartotta különösen veszélyesnek, hogy igyekeznek megszerezni a vidéki írócsoportok vezetését, s orientálni akarják azokat; valamint a különböző baráti és asztaltársaságoknak, illetve csoportosulásoknak az író- szövetségen belüli legalizálásával mintegy pluralizálni kívánják a szövetséget”338 - írta Pintér M. Lajos a népiek Kádár-korszak alatti működését bemutató tanulmányában. Az MSZMP KB Titkársága 1983. június 13-ai ülésén határozott Csoóri írásának következményeiről. A Kornidesz Mihály által beterjesztett jelentés mellékleteként a Titkárság tagjainak átadták Csoóri írását is teljes terjedelmében. Az összefoglaló tartalmazta, hogy Csoórival beszélve, ő nem volt hajlandó hibásnak nevezni az általa követett eljárást, mert véleménye szerint „amit ő leírt, eltörpül a valóságos helyzet"6 MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága 1983. február 22-ei ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS. 288. f. 41/404. ö. e. 337 MÓL 288. f. 11/4413. ő. e. 338 p;nţgr M. Lajos: Ellenzékben. A „Nagy Népi Huráltól" a Magyar Demokrata Fórumig. Lakitelek, 2007, Antológia, 68. 334
