Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Intézményesülő nemzeti ellenállás

ségi jogi kérdések szakértőjeként és a kommunista rendszerek, illetve azok vezetőinek hiteles politikai elemzőjeként vált ismertté. A Bizottság a hetvenes évek végén kereste a lehetőségét, hogyan tud alapítvánnyá átalakulni, s a jogi képviselet mellett anyagiakkal is segíteni az erdélyi magyarságot. Veress Bulcsú tehát járatos volt alapítványi ügyekben - igaz az amerikai gyakorlatot és jogrendszert ismerte elsősorban, de itthon szerzett jogi doktorátusa révén hasznos tanácsokat tudott adni Csoóriéknak —, s emellett sok ismerőse is volt az amerikai politikában. Veress 1977- ben megszerezte az amerikai állampolgárságot, friss útlevele birtokában vízumot kért Magyarországra, amit meg is kapott. Itthon megkereste Csoóriékat, hogy miképpen tudnak együttműködni a magyar kisebbségek ügyében. Illyésnél is többször megfordult, Illyés becsülte szívóssága, szerénysége, józansága miatt.

Illyés Gyula naplója szerint - bár nagyon beteg volt, egész karácsony alatt negyven fokos lázzal küszködött - megélénkült a látogatók önzetlensége, jóakarata, jóhiszeműsége láttán. Megerősítette a kezdeményezés komolyságát Veress Bulcsú szakértelme s kapcsolatrendszere is. Csoóriék azonnali beadványra gondoltak, s a kezdeményezők nevében levél megfogalmazását javasolták, melyhez csatlakozókat terveztek gyűjteni. Illyés vállalta, hogy elsőként aláírja a levelet, azaz nevével, tekintélyével odaállt a kezdeményezés mellé.

Még az Illyésnél folytatott beszélgetés során megegyeztek abban, hogy az alapítvány szellemisége és az azt lehetővé tevő elődök előtti tisztelgés jegyében az első aláírók között Németh László és Kodály Zoltán özvegyeinek kézjegyét is elkérik, jelezve a két nagy gondolkodó jelenlétét az alapításban.

Maga a levél a következőképpen hangzott:

Négyszáz esztendővel ezelőtt született történelmünk kimagasló alakja, Bethlen Gábor. Emlékére egy róla elnevezett magánalapítványt kívánunk létesíteni.

Bethlen Gábor — mint ismeretes - a három részre szakadt Magyarország érdekeinek erős várává építette Erdélyt. Fejedelemsége — békíthetetlennek látszó ellentétek közepette - a benne élő népek: vallások, nemzetiségek közös otthonaként védelmezhette a nemzeti függetlenség ügyét. A realitásokkal számoló felelősség s az elszántság, mellyel magasabb lehetőségek felé vitte nemzetét; a tehetség, hűség és szívósság, mellyel magasrendű céljaiért küzdeni tudott, ma is hatékony példa lehet mindazok számára, akik a közösségi érdekű alko313