Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái
politika viszonyáról. Éles mondatai azonban kiverték a biztosítékot a megyei pártbizottságnál. Pontosabban az államvédelemnél, mert ők értesítették a megyei pártbizottságot az ominózus cikkről. Egy az államvédelmi hatóságnál készült, 1980. február 5-ei tájékoztató jelentés tartalmazta az erre vonatkozó információt és intézkedést: „Zám Tibor író, szociológus, a Forrás című művészeti, kulturális és szociológiai folyóirat rovatvezetője a vele folytatott beszélgetés során felhívta [a titkos megbízott] figyelmét arra, hogy a Forrás februári számát figyelje, mert az nagyon »kemény« lesz. Lehet, hogy nem is fog megjelenni, vagy ha megjelenik, lehet, hogy az egész szerkesztőséget felrobbantják. Bővebben nem volt hajlandó nyilatkozni. Megállapítottuk, hogy a problémát Csoóri Sándor »Egy nomád értelmiség« [sic!] című írása okozta. Intézkedés: 1. A jelentés tartalmáról tájékoztattuk az MSZMP megyei bizottság titkárát. Jelzésünkre a már nyomdailag elkészült folyóiratot zárolták, és annak egy példányát az MSZMP Központi Bizottságához minősítésre felküldték. 2. A BM III/ III. Csoportfőnökséget tájékoztatjuk, a folyóirat egy példányát felterjesztjük.”314 315 Szőnyei Tamás Titkos írás című könyvéből az is kiderül, hogy Csoórit nemcsak ügynökök figyelték és jegyezték fel elhangzott mondatait, hanem még a kávéházi beszélgetéseit is lehallgatták kenyereskosárba tett készülékkel. Csoóri tehát egyre inkább abba a körbe került, akik átlépték az ellenállás kategóriáját, s rendszertagadóvá, ellenséggé váltak. Erre utalt az a Kornidesz Mihály által 1980. március 11-én készített feljegyzés is, mely az értelmiségi körökben tapasztalt jelenségekről és tennivalókról szólt. Kornidesz úgy látta, hogy az „utóbbi egy-két hónapban megélénkült az ellenzékifelfogású személyek közéleti aktivitása'™ Sorra vette azokat az intézkedéseket, melyeket tenni kényszerültek, például a nemzetiek nyilvánosság előtti egyre sűrűbb megjelenése miatt. A középpontban persze Csoóri Sándor állt, akinek az előbb említett, Forrás314 Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás. Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára. Forrás, 2011/1, 84-85. 315 Kornidesz Mihálynak, az MSZMP KKB TKKO vezetőjének feljegyzése az értelmiségi körökben tapasztalt jelenségekről és a tennivalókról. Közli Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Budapest, 1995, T-Twins, II. kötet, 101. 305
