Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái
volt, egyiküktől sem volt idegen”.304 A szerkesztők kilencven példányban legépeltették a könyv anyagát, minden szerző kapott egy-egy példányt, de a továbbiakban soksok fénymásolt darab is született, s kézről kézre adták az emberek. A hatalom hamar felfedezte ennek veszélyét, s mindent megpróbált megtenni annak érdekében, hogy elhallgassa az emlékkönyv létét, ismertségét, terjesztését megakadályozza. Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága 1981. március 10-ei ülésén tárgyalta a Bibó-emlékkönyv megjelenése körüli helyzetet. A beterjesztett jelentés tudatos provokálás céljából ellenséges tartalmú kötet összeállításával vádolta a szerkesztőket, melynek egyik célja olyan szerzők és tanulmányok beillesztése ebbe az ellenséges tartalmú dokumentumkötetbe, akik nem tudva annak szerkesztési elveiről, akaratlanul kerültek egy platformra a rendszerbírálókkal, s így azok társadalmi bázisuk kiszélesítését tudták sugalmazni, másik céljuk pedig a kultúrpolitika provokálása volt, kitapogatandó, milyen mértékig tolerálja másként gondolkodó írások nyilvánosságát. A jelentés szerint a „szervezők tisztában voltak azzal, hogy a Gondolat Kiadó egy ilyen kötet publikálására nem vállalkozik. A kézirat benyújtása így lényegében az elutasítás kiprovokálását és a kéziratnak a »második nyilvánosság« felé történő terelését szolgálta. Jól mutatja ezt, hogy Donáth Ferenc, amikor a Gondolat Könyvkiadó igazgatója visszaadta neki a kéziratot, maga is úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint a kézirat máris kijutott Nyugatra.”305 A jelentés megállapította, hogy a „Bibó-féle értelmiségi attitűd és életút az ellenzék számára azért látszott mintaszerűvé emelésre alkalmasnak, mert egyfelől vannak kapcsolódási pontjai a szocialista fejlődés eredményeit elismerő, de a kialakult viszonyokkal szemben konstruktívan kritikus magatartással, másfelől az értelmiség teljes gondolkodási és magatartásbeli autonómiáját valló, de nem ellenséges beállítottsággal is, s így alkalmas különböző értelmiségi rétegek látszólagos egyetértésének kialakítására”. A Knopp András és Kornidesz Mihály által jegyzett jelentés azért is tartot304 Réz Pál: A Bibó-emlékkönyv elé. In Bibó emlékkönyv. Szerk. Réz Pál. Budapest- Bern, 1991, Századvég-Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, I. kötet, 7. 305 Tájékoztató jelentés a Bibó István-emlékkönyvről, 1981. március 10. MOL M-KS 288-41/363. ő. e. 294
