Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái

„Ha a szellem minőségét s az értelem jelentőségét keresem: az Eötvös József halála óta eltelt évszázadban alighanem Bibó István volt a legtisztább politikai gondolkodó; azt, hogy a XIX. század eszméiből folyó törekvéseket hogyan lehetne egymással - logikailag csak - valamiképpen összeegyeztetni a XX.-ban, egyedül ő tudta uolna megírni. Erre azonban nem adott módot a kor, amelyben élt, a hely, ahol élt és az a közvetlen közhaszonra törekvés, amelyhez őt magát kötötte morálja. Ha jelentőségének a nemzet nem ébred tudatára, az a magyar államot adminisztráló rendszer szégyene és a magyar írók maradandó szégyene lesz”302 - írta le Szabó Zoltán a pályatárs Londonban két nappal Bibó halála után. Az a Szabó Zoltán, aki Bibó letartóztatása után azonnal nemzetközi akciót kezdeményezett kiszabadításáért, s aki először jelentette meg Nyugaton Bibó tanulmányainak gyűjteményét Harmadik út címmel.303 Bibót Szabó is és a nemzeti oldal is gondolkodónak, elméleti politikusnak tartotta, életműve számukra a morálisan ellenálló, elveit fel nem adó embert jelentette. Kenedi ezzel szemben a politikai cselekvés motívumát emelte ki Bibó életművéből.

Mindkét felfogás tulajdonképpen kiolvasható a bibói életműből, de Bibó politikai stratégiai módszertana azért mást üzent: radikalizmus a célokban, mérséklet a módszerekben, a stílusban, következetes hűség az elvekhez és ugyanakkor realizmus, pragmatikus józanság, kompromisszumkészség a célok kivitelezésében, az eljárási módozatokban.

Az 1980-as évek elejére valóban lehetőség látszott az ellenállás módozatainak kibővítésére. Nem azért, mert megerősödöttek az ellenállók pozíciói, hanem mert a rendszert összetartó paktumok eresztékei lazultak meg. Ezekbe a résekbe lehetett belekapaszkodni, s feszíteni a rendszert összetartó kötelékeket. Az egyik út az volt, hogy minél többeket ráébresszenek a rendszer politikai gyakorlatának ellentmondásaira felvilágosító írásokkal, reformok követelésével, előkészítésével, megvalósításával,

302 Szabó Zoltán: Bibó Istvánról. In Bibó István összegyűjtött munkái. Bern, 1984, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, I. kötet, 35.

303 Harmadik út. Bibó István válogatott tanulmányai. Szerk. Szabó Zoltán. London, 1960, Magyar Könyves Céh.

292