Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Fiatal írók találkozója Lakiteleken
ben tapasztalható zúgolódást: „Különösen az értelmiség és az ifjúság soraiban lehet jogos elégedetlenséget tapasztalni azzal a tájékoztatási gyakorlattal szemben, amely - helyes tájékoztatáspolitikánkat torzítva - olykor elhallgatja a fejlődéssel, az élettel természetszerűen együtt járó konfliktusokat. Az értelmiségiek és a fiatalok egyre gyakrabban kifogásolják a bizalmas tájékoztatás gyakorlatát, nézeteik szerint ez sérti jogaikat, az állampolgári egyenlőséget.”290 Az egyetemeken, főiskolákon egyre gyakrabban hangzottak el olyan vélemények, hogy szemben az állami tájékoztatással, egy alternatív információs hálózatra is szükség van, ahonnan az eseményekről azonnal és objektiven lehetne tájékozódni. A fiatal értelmiségiek zúgolódásának egyik legkiérleltebb fóruma a Fiatal írók József Attila Köre. A Fiatal írók József Attila Köre (FIJAK) 1973-ban alakult meg az írószövetség keretein belül, s célja elsősorban a pályakezdő, a publikálás nehézségeivel küszködő költők, írók összefogása, tulajdonképpen bizonyos kordában tartása volt. A FIJAK a bezártság és megfelelés ketrecéből az 1979-es lakiteleki konferenciával tört ki. Ez a konferencia több volt, mint egy szokásos tanácskozás, ahol ügyes-bajos dolgaikat elsorolták a résztvevők, majd mindenki ment az útjára. Egyrészt már a témája, a résztvevők köre, majd az ott elhangzott felszólalások is a nemzeti ellenállás fontos momentumává avatták a találkozót. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a lakiteleki találkozón felsorakozott a nemzeti ellenállás harmadik generációja, s persze viták és ellentétek közepette, de lendületet adott a kompromisszumok és esetenként megalkuvásokkal terhelt 1970-es évek rendszerkritikai megszólalásainak. Az Illyés-válasz eltiltása, a részleges „cenzúra”, az előzetes konzultációs kötelezettség bevezetése a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó írások esetében egyre nyilvánvalóbbá tette, hogy a párt nem tud mit kezdeni a határon túli magyarság kérdésével, a tiltások pedig azt is jelezték, hogy a tehetetlenség az elhallgatások felé tereli a nyilvánosságot. A problémák szőnyeg alá söprését a harmadik generáció, a fiatalok már 290 Jelentés az agitációs munka helyzetéről és időszerű feladatairól c. politikai bizottsági előterjesztés. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1979. január 30-ai ülés jegyzőkönyve, 11. MOL M-KS 288-41/320. ő. e. 281
