Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Irodalmi ütközet, politikai erőpróba

Természetesen tudtak róla, hogy kik milyen presszóban, étteremben találkozgatnak, beszélgetnek, sőt azt is pontosan tudták, hogy miről folyt a szó, ám az írószövetség közgyűlésére való felkészülés nem szivárgott ki. A Bizottság tehát a sötétben tapogatódzva próbálta előre meghatározni a megbeszélés folyamatát. Tartott attól is, hogy éles vitát gerjesztenek egyesek, de attól is, hogy az egész érdektelenségbe fulladhat. „Már az előkészítés során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közgyűlés nyugodt légkörben folyjon, ne kerülhessen sor személyeskedésre, vagy ellenkezőleg, nehogy a közgyűlés érdektelenségbe fúljon. El kell érni - a párttagság megfelelő előkészítésével, a jelentős írók felkészítésével -, hogy a vita érdemben foglalkozzék a beszámolókban felvetett kérdésekkel. Megfelelő elnökök kiválasztásával biztosítani kell, hogy a vita vezetését kézben tudják tartani, s szükség esetén megfelelő szinten tudjanak reagálni az esetlegesen elhangzó rossz értelmű ideológiai vagy politikai megnyilatkozásokra.” Láthatólag feszülten, idegesen készültek a közgyűlésre. A Bizottság számára készített előterjesztés is tele volt felszólító módban fogalmazott mondatokkal. A kultúrpolitika megpróbálta egy előre eltervezett mederbe terelni és ott tartani a közgyűlést, ahogyan addig is mindig történt. De ekkor már eltelt több mint tíz év az alakuló közgyűlés emlékezetes rendteremtő „parancsnoki értekezlete” óta. Nem volt véletlen, hogy Sipos Gyula, aki ugyan a Parasztpártban volt vezetőségi tag 1945 után, de valójában már az 1930-as évek közepétől a kommunista párt tagja volt, feldúltan fogalmazott a közgyűlés első napjának késő délutánján elhangzott hozzászólásában. Egy tsz-tehenész jobban beleszólhat abba, hogy ki legyen az elnök, mint az író! — közölte felháborodottan. A szövetség ugyanolyan formális, mint maga a szavazás - folytatta -, már készen vannak a stencilezett szavazólapok arról, kiket kell megválasztaniuk.

Az írók közgyűlése előzetesen ugyan nem ígérte, hogy nagyobb botrányt okoz, de valójában az első komolyabb viadal helyszíne lett a hatalom és a nemzeti erők között az új gazdasági mechanizmus által generált liberálisabb légkörben. Darvas beszámolójában még elégedetten állapította meg, hogy minden rendben van, sok fiatal pályakezdő kapott lehetőséget, beérett a negyvenesek korosztálya, megerősödtek a harmincasok. (Az elnökség első sorában ennek ellenére a nagy öregek Illyés, Illés és Vas ültek.) Darvas sem tagadhatta ugyanakkor, hogy volt bizonyos elégedetlenség a szö231