Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

A lektorok kora

hogy mint az irodalomban mindig csakugyan »valami másra« van szükség; nem a politikának szerenádot adó s nem a nyugati mintákat alap nélkül másoló művekre. [...] az irodalom egy darab természet, itt támadt élő táj, amelyet ugyanazzal a tisztelettel, realizmussal (ha szabad rátok olvasni a szót: szocialista realizmussal) kell szemlélni, ahogy a mezőgazda vagy kohász tartja számon országa kincseit. Azért, mert tavaly aszályos volt egy vidék, jövőre nem hagyom vetetlen, vagy hogy politiku- sabbat mondjak: mert zendülés tört ki egy bányatelepen, a bányát nem fogom bezáratni. ”

Németh László nem titkolta, hogy mindazok a változások, melyeket tapasztalt kedvére valók, hiszen azok a „minőség forradalma” felé mutatnak, azonban azt sem hallgatta el, hogy a látható valóság egyáltalán nem az általa elképzeltet tükrözi, mert „a szocializmus végül is nem kálvinista zsoltár, melyet csak egy hangon, egyik fél hangjegytől a másikig szabad lökni, lehet azt polifon is énekelni”.

A megküldött írásra választ nem kapott választ Aczéltól, tartózkodását félreértelmezte, így október 25-én levélben érdeklődött tanulmánya sorsa iránt. Érezte, hogy fejtegetéseit nem fogadták jó szívvel: „Lassan egy hónapja már, hogy Levelemet elküldtem, s bár feleségemmel, úgy tudom, beszéltél róla - én egy szónyi nyugtázását sem kaptam meg a mai napig. Ebből arra kell következtetnem, hogy írásom (bár nemigen tudom elképzelni miért) legalábbis kényelmetlen helyzetbe hozott. Kísérőlevelemben én biztosítottalak, hogy ez a Levél a Te személyi tulajdonod (Királynak csak azzal a feltétellel adtam oda, hogy közlését Te is helyesnek tartod - s nem is kell határozottan megvétóznod, elég, ha azt látom, hogy nem kívánod közlését, és visszavonom. Ennyit úgy hiszem, láthatok most már - a mai postával vissza is kértem a kéziratot.”203 Németh levelében azt is bejelentette, hogy írói pályáját véglegesen lezárni kívánja, felhagy az írással, s visszavonul. Erről Fodor András barátját és Király Istvánt is tájékoztatta az elkövetkező napokban írt leveleiben, illetve Illyés Gyulának is célzott rá október végén. Félő volt ugyanakkor, hogy egy ilyen egyértelmű lépés esetén a hatalom haragvó válaszával kell számolnia, ezért felajánlotta, hogy írás he203 Németh László élete levelekben. Szerk. Németh Ágnes. Budapest, 2000, Osiris, II. kötet, 166.

181