Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A lektorok kora
ami benne van a kötetben, az, ami hiányzik belőle! Nincs benne határozott kiállás az itthoni világ mellett.”195 A Szépirodalmi és a Magvető Kiadónál is igazgatóváltás történt a hatvanas évek elején. A kiadóknál létrejöttek az Irodalmi Tanácsok, lektorok tömege vetette rá magát a beküldött kéziratokra, s boncolgatta hosszas tanulmányszerű bírálatokban az esetleges politikailag kifogásolható részeket. Elrettentő példaként álljon itt a Kiadói Főigazgatóság vezetőjének, Köpeczi Bélának készített feljegyzés néhány sora 1961- ből, melyben a Babits Mihály összes verseihez Szauder József irodalomtörténész által készített előszó kapcsán fogalmazódik meg ideológiai és politikai kifogás: „Határozottabban ki kellene mondani, hogy a két háború közt fontos proletárirodalommal és a népi írói mozgalommal is többször szembekerült Babits irodalompolitikai elveit tekintve. (Különösen 1930 körül; nem véletlen, hogy a népi irodalom felől szinte csak Illyés Gyulát fűzte barátság Babitshoz.)”196 Igaz, a feljegyzésen Köpeczi kézírásos megjegyzése is szerepelt: „én az ideológiának és a művészetnek ilyen szembeállításával nem értek egyet”, ám figyelemreméltó, hogy Illyés negatív lektori megítélése még egy ilyen apró s nem is vele foglalkozó jelentésben is felbukkant. A betűk, szavak, jelentések és értelmezések mérlegelésének korában a Kiadói Fő- igazgatóság működésében, engedélyeinek kiadásában lehetett leginkább megfigyelni a politikai megítélés ingadozását vagy még inkább a hatalom toleranciaváltozását. Illyés Új versek című kötete csonkításokkal ugyan, de megjelent 1961-ben, a Szép- irodalmi Kiadó gondozásában. Az 1962-re betervezett Nem volt elég című könyvével kapcsolatban azonban már élénk levelezés folyt a Kiadói Főigazgatóság és a kiadó között. Tóth Gyula a Főigazgatóság Kiadói Osztályának munkatársa így emlékezett meg az egyik vitatott vers sorsáról: „...legfélreérthetőbbnek a Viharban című vers tűnt, de a vita során tisztázódott, hogy a Kézfogásokban ez 1942-es dátumozással jelent meg, s ezért történelmileg egész más akusztikája van, mintha a verset az 1956- os ellenforradalmat előkészítő szellemi áramlatok jelentkezési formájának tekinte195 Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal. Budapest, 1986, Magvető, 709. 196 írók pórázon. A Kiadói Főigazgatóság irataiból\ 1961-1970. Dokumentumválogatás. Szerk. Tóth Gyula. Budapest, 1992, MTA Irodalomtudományi Intézet, 61-62. 177
