Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Perek, ítéletek, a megfélemlítés kísérlete

„Az ellenséges erők körében 1959-1960-ra jelentős átcsoportosulás történt, ami jelenleg is folyamatban van. A »nemzeti kommunista« és »harmadik utas« ideológia és taktika nem tölti már be az összes reakciós erők tömörítésének szerepét. Ez leszűkült elsősorban az értelmiség egy részére. A legnagyobb hatású ellenséges ideológiai és politikai áramlat: a nacionalizmus, amelynek különböző válfajai képezik az ellenséges csoportok, illegális szervezetek tevékenységének eszmei és politikai alapját. [...] Ezek értelmiségiek, és a megnevezett pártok volt vezető és középkádereiből kerülnek ki. Ellenséges tevékenységük: rémhírek terjesztése, politikai, kulturális életünk bizonyos területeinek befolyásolása, ellenséges művészeti és ideológiai irányzatok terjesztése. Egyes csoportok szervezetszerű illegális tevékenységet fejtenek ki.”189

A Politikai Bizottság vitájában némelyek tartózkodóbb álláspontot képviseltek a „harmadik utas” csoportokkal szemben (Fock Jenő, Kállai Gyula, Fehér Lajos), mások határozottabb fellépést javasoltak, egyetértve a belügyesek ilyen irányú szándékéval (Komócsin Zoltán, Szirmai István, Gáspár Sándor, Münnich Ferenc). A Politikai Bizottság határozata végeredményben halasztó jellegű volt, magában a testületben sem dőlt el a kemény vonalasok és a puhább eljárást igénylők közötti harc, s nem lényegtelen szempont az sem, hogy a napirendet tárgyaló ülésen nem volt jelen Kádár János, akinek ideje javát a nemzetközi egyezkedések és a moszkvai álláspont kiderítése töltötte ki ebben az időszakban.

Püskiék 1962. márciusi letartóztatása váratlan fejlemény volt. Tudták, hogy figyelik őket, ám arra kínosan vigyáztak, hogy semmi olyan cselekményt ne kövessenek el, ami miatt felelősségre vonásukat kezdeményezhetik. A házkutatás és letartóztatás után pár héttel Püski felesége Darvas Józseffel közösen felkereste Kállai Gyula miniszterelnököt, hogy mire számíthat Püski a tárgyaláson. Kállai megnyugtatta őket, hogy nem súlyos az ügyük, röpcédulázással fogják vádolni őket, s hamarosan elrendeződik a tárgyalás. Valójában azonban másként történt.

189 MSZMP PB 1960. június 21-ei ülés jegyzőkönyve, illetve az Adminisztratív osztály vezetőjének, Földes Lászlónak az előterjesztése, 3-4. MÓL 288. f. 8/188. ö. e.

172