Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Perek, ítéletek, a megfélemlítés kísérlete

törzshelyüket. Az sem volt titok egyébként, hogy ott is bőségesen vannak besúgók. Közszájon forgott egy anekdota, mely szerint Déry Tibor a Hungária kávéházban egy rendőrségre történt behívása és a Hungáriában elmondott szavaiért történt meg- dorgálása után, másnap nem úgy hívta a főpincért, hogy főúr fizetek, hanem fennhangon elkiáltotta magát: „Főhadnagy úr, fizetek!” Nemcsak a Belvárosi, hanem a Múzeum Kávéház is közismert találkozóhely volt, de a Belvárosi lett végül a központi találkozóhely. A péntekenként rendszeresen összesereglő társaság körében még az is felmerült, hogy elnevezik magukat Szabó Dezső-körnek, ezzel azt a látszatot kívánták adni találkozásaiknak, mintha az pusztán irodalmi jellegű volna, s ezzel leplezni kívánták az egyébként súlyos politikai kérdéseket is érintő eszmecseréiket.

Kialakult egy szűkebb társaság, amely minden hónap utolsó hétfőjén találkozott a kávéházban, s melynek tagjai a Püski házaspáron kívül Zsigmond Gyula, Gombos Imre, Bodor György, Gál István voltak. A nevesebb népi írók nem jártak el közéjük, egyesek, például Féja, még el is ítélte a találkozókat, mert úgy vélte, veszélyezteti azt a törékeny egyensúlyt, amit a népi írók publikálási lehetősége terén el tudtak érni. A Belvárosi kávéház egyébként nemcsak Püskiék találkozóhelye volt, ott rendszeresen összejöttek más írói csoportok is, kedvelt hely volt értelmiségi körökben.

Püski a találkozókon rendszeresen szóba hozta Bibó István ügyét. Bibó felesége őt is megkereste, amikor férjét Márianosztrán megverték, s leromlott egészségi állapota miatt mindent megpróbált megtenni érdekében. Ekkor született a már említett Németh László levél Kádárhoz, de Püskiék is próbáltak egy memorandumot összeállítani az Elnöki Tanácshoz Bibó amnesztiában részesítése érdekében, s terveik között neves írók és művészek aláírásának megszerzése is szerepelt. Az 1960 őszén kezdeményezett aláírásgyűjtésről készített szigorúan bizalmas feljegyzés szerint Püski a kérvény ügyében felkereste az egyébként teljesen visszavonult, Szentendrén meghúzódó Farkas Ferencet, a Petőfi Párt volt főtitkárát is, aki egyetértett Püskiék szándékával. Újváry Lajos ígéret tett a művészek bevonására, és Püski Kodályt is fel akarta keresni.185 A memorandumból végül nem lett semmi, mert Farkas Ferenc az ügy185 Révész Béla: Bibó István kiszabadítására akciót szerveznek. Magyar Nemzet, 1997. március 29.

166