Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Perek, ítéletek, a megfélemlítés kísérlete

tekintélyeit (Kodály, Lukács György, Illyés, Németh László, Veres Péter, Szabó Pál stb.) igyekszik megkörnyékezni, s bizonyos akciókba vinni. Ennek meggátolását, az előkészítő lépések megzavarását szükséges elsőrendű ügynek tekinteni! Az akciót ugyanakkor véleményünk szerint úgy kell végrehajtani, hogy a felénk hajló és lojali­tást mutató írókat nehogy visszarettentsük, összetömörítsük a velük szemben álló akció kezdeményezőivei.” A születésnapi összejövetel közvetlen következménye első körben az lett, hogy Tompa Kálmán személyét szigorú ellenőrzés alá vonták, lakásába lehallgató készülé­ket telepítettek. A összejövetelről jelentő ügynökök beszámolói alapján, az egyes apró részletekből (szobákba félrevonuló néhányak beszélgetése, Illés Endre győzkö- dése, békítő gesztusok az úgynevezett urbánus írók felé stb.) arra lehet következtetni, hogy a háromnapos találkozó kitervelői konkrét célokkal szervezték a születésnap álcájába bújtatott rendezvényt. A szándék, a kapcsolat felvétele azokkal, akik közve­títeni tudnak a hatalomhoz, békülés, egységfront megteremtése az urbánusokkal nem teljes mértékben valósult meg. Kibuktak a nemzeti demokraták közötti ellentétek (Illyés—Németh, Féja—Erdélyi stb.), a hatalmat kiszolgálók elleni gyűlölet, az érdek­és személyi ellentétek. Beigazolódott, hogy szervezett ellenállást nem lehet toboroz­ni, amint az is, hogy a külön utak közötti ellentétek még erősen megosztják a kor­mány politikáját kritizálókat. A belügyi szerveknek mindazonáltal a találkozó jó alkalmat teremtett arra, hogy a nemzeti demokraták elleni nyomozásukat fokozzák. Egy elemben viszont tévedtek. Tompa Kálmán személyét illetően. Tompa csak laká­sát biztosította és az alkalmat szolgáltatta a találkozóhoz. A kezdeményezés és a szándék Püski Sándortól eredt, aki következetesen próbálkozott a nemzeti demokra­ták összeszervezésével, a saját intézmények, folyóirat, kiadó, újság megteremtésével. Püski 1959-től került szigorú ellenőrzés alá, ami azt jelentette, hogy lakását és te­lefonját is lehallgatták, mozgását megfigyelték. Püski kikapcsolása fontos tételnek tetszett ekkor már, mivel közismert volt, hogy ő képezi az összekötő kapocs szerepét a népi írók s a nemzetiekhez húzó, politikailag érzékeny, értelmiségi csoport között. Hiába próbált könyvesbolti engedélyt kérni, majd házilag készített kerámiák keres­kedésére iparengedélyt kapni, kérését mindenütt visszautasították, s hiába kérte Sza­bó Pál és Veres Péter országgyűlési képviselők segítségét is, engedélyt nem kapott. 164

Next

/
Thumbnails
Contents