Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Védekezésre ítéltetve
A vita látszólagos voltát felismerve csak az ellenállás lehetőségét látták, mindegyikük saját hídfőállásából küldte el részben önigazoló, részben ellenvéleményt nyilvánító gondolatait. Nem egyeztettek egymással, nem csoportként léptek fel. Az ellenzéki, azaz alternatívát nyújtó megszólalás ideje már elmúlt, az ellenállás behatárolt formái maradtak lehetőségnek. A végeredmény nem volt kétséges, az írói véleményekből tulajdonképpen csak egyetlen elem került be a végleges Állásfoglalásba. A csoport, vagy ahogyan maga az előterjesztés aposztrofálta, a mozgalom nevének megváltoztatása. Az előterjesztők konzekvensen népies írókról beszéltek, míg a hozzászóló írók következetesen a népi írók kifejezést használták. Ahogyan Veres Péter indokolta: „...sohase fogadtuk el a »népies« megjelölést. [...] »Népies« író az, aki felülről és kívülről, programszerűen »lehajlik« a néphez, vagy a »nép felé fordul« és leginkább az uralkodó osztályoknak ír a népről. [...] én nem felülről és kívülről, hanem alulról és belülről írtam és írok, és ha tiszta meghatározás kell: »népi realistának« nevezhetnének.”114 Az Állásfoglalás készítői — elsősorban Király István következetes érvelése hatására - elfogadták az írók álláspontját, s a végleges anyag már a népi írókról szólt címében és szóhasználatában is. A készítők ezzel viszont azt ismerték el, hogy a népi írók munkássága a parasztság emberi, polgári jogaikba való beemelését és megőrzését szolgálta, mely értelemszerűen nem lehetett polgári, vagy „burzsoá” érdekkiszolgáló nézetrendszer. Veres Péter ezért is tette fel saját magának és a készítőknek is azokat a kérdéseket, melyek a nacionalista álvádakra vonatkozóan megválaszolandók lennének az Állásfoglalásban: „Mi a különbség a nacionalizmus-sovinizmus és a természetes nemzetiközösségi érzés között? Mi a különbség a nacionalizmus és a szocialista patriotizmus között? Hogyan jutunk el a természetes - mintegy öntudatlan - nemzeti érzéstől a szocialista patriotizmushoz, amelyben már a más nemzetek életjogának, szabadságának és hazaszeretetének az elismerése is benne van?” Ezekre a kérdésekre a nemzeti 114 Veres Péter válasza a népiesekről szóló Állásfoglalás-tervezethez, 1958. júniusaugusztus. Idézi Huszár Tibor: Mit ér a szellem, ha... Budapest, 1990, Szabad Tér, 174. 110
