Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
94 Kényszerpályák és külön utak 94 A kapcsolatok főbb állomásai amiben azzal érvelt a jugoszláv fél, hogy a Budapest–Tirana vonalra amúgy sem érvényes az 1947-es megállapodás, az ugyanis csak a Budapest– Belgrád, Budapest–Zágráb és a Budapest–Szófia vonalakra vonatkozik. 1949. április 18-án pótjegyzőkönyvet csatoltak az 1947-es megállapodáshoz, ennek második szakaszában előírták az ezen a vonalon közlekedő gépeknek a leszállást Belgrádban.436 Május 12-én ismét jegyzéket küldött a jugoszláv külügyminisztérium a magyar külügyminisztériumnak, hogy a repülőgépek kötelesek leszállni a Zimony (Zemun , Szerbia)–Belgrád repü lőtéren, és az utasoknak és pilótáknak kötelező átutazási vízummal rendelkezniük. Ezt természetesen a magyar kormány nem hagyhatta annyiban, így azt a „válaszhatározatot” hozta, hogy a „Magyarország felett átrepülő és Jugoszláviában leszálló gépek” számára kötelezővé tette a leszállást Budapest‒ Budaörs repülőtéren, a leszállás után a jugoszláv állampolgárok átutazó vízumát pedig megvizsgálták.437 A magyar lépés visszavonulásra késztette a jugoszlávokat, akik május 24-én közölték a külügyminisztériummal, hogy a magyar utasoknak nem szükséges az átutazó vízum. 438 Nem szorosan, de talán még a szerződésmódosításokhoz sorolhatjuk a Budapesten működő Jugoszláv Beruházási Bizottsággal kapcsolatban magyar részről felmerült problémákat. Június 9-én a magyar külügyminisztérium szóbeli jegyzéket adott át a jugoszláv követségnek, amelyben kifejtették, hogy a Jugoszláv Beruházási Bizottság aránytalanul nagy létszámmal működik, így három személynek, Kenda Ferencnek, Sudjič Lazarnak és Vrčan Jugoslavnak június 12. éjfélig el kellett hagyniuk Magyarországot. 439 A Kominform 1949. november 15‒ 16 között hivatalosan Budapesten, valójában Galyatetőn tartotta III. kongresszusát, amelyen a Rajk-per bizo nyítékaira hivatkozva megállapították, hogy Jugoszláviában teljessé vált az árulás, és egy fasiszta rendszer jött létre, az ország vezetői pedig imperialista ügynökök.440 Immár nyíltan támadták Jugoszláviát, kiderült, hogy a helyzet a szocialista blokk, a Szovjetunió és Jugoszlávia között egyhamar nem fog rendeződni. A kongresszus után a „baráti országok” sorra bontották fel a barátsági és egyéb szerződéseket a jugoszlávokkal, illetve módosították 436 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 605/biz. 1949, 7. doboz. 437 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 4457 – 1949, 7. doboz. 438 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 288 – 1949, 7. doboz. 439 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 5629/pol.biz. – 1949 , 9. doboz. 440 Juhász József: A Kominform és Jugoszlávia ... i. m.
