Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
9191 A kapcsolatok főbb állomásai mellékszál szerepelt az ügyben.417 Ráadásul a koncepció is egyre kuszább lett, „a vizsgálatban részt vevő államvédelmi beosztottak között óvatos, de állandó beszélgetés tárgya volt, hogy a vallomások egy része teljesen valószerűtlennek hangzik”.418 Ahhoz, hogy – ha csak képletesen is, de – Titót is a vádlottak padjára lehessen ültetni, szükség volt egy Rajkhoz hasonló, Magyarországon is ismert, nagy formátumú jugoszláv személyre. Ebbe a koncepcióba beleillett Lazar Brankov, akit 1949. június 21-én tartóztattak le Moszkvában.419 Július 8-ai és 16-ai kihallgatása során Brankov terhelő vallomást tett a volt magyar belügyminiszterre, azt állította, hogy Rajk és Ranković között két illegális találkozó is történt. 420 A koncepciógyártás második fázisa 1949. július elején kezdődött, ekkor érkeztek Mihail Belkin irányításával a szovjet tanácsadók Magyarországra. Feladatuk az volt, hogy biztosítsák a perek előkészítése során a Jugoszlávia- és Tito-ellenes vonalat. 421 A tanácsadók ezek után átvették az ügy irányí tását, részt vettek a kihallgatásokban, Rajkot maga Belkin hallgatta ki Szücs Ernővel, a szovjetek fogalmazták a sajtóanyagokat, az államügyész, sőt a vádlottak és tanúk beszédét, meghatározták a bíró kérdéseinek körét. 422 Aczél György és Nógrádi Sándor 1962-ben pártvizsgálat keretében kihallgatták Rákosi Mátyást Krasznodarban. A Rajk-per tanácsadóival kapcsolatban Rákosi kifejtette, hogy „az elvtársaknak tudniuk kell, amikor a Rajk-ügy keletkezett, én írtam a Szovjetunióba. [...] Azt mondtam, ez nagy ügy, nemzetközi vonatkozásai vannak, ezt a mieink nem tudják kibogozni. Küldjenek ide jó tanácsadókat, akik nekünk segítenek.”423 Rákosi utólag tehát a szovjet tanácsadóknak tulajdonítja a koncepció létrehozását. Azzal kapcsolatban, hogy Rajk neve hogyan merült fel először az ügyben, emlékirataiban szintén a szovjet tanácsadókra, illetve Péter Gáborra hárítja a felelősséget: „Mai szemmel nézve nem tartom kizártnak, hogy Szőnyi Rajkot Péter Gábor nyomására, esetleg valamely szovjet tanácsos segítsé gével keverte bele az ügybe.” Az általa vélelmezett okot is „mindjárt hozzáteszem”: „természetesen abban az iskolában nőttek fel, ahol az 1937-es események egyik tanulsága az volt, hogy az ellenséget nem utolsósorban 417 Hajdu Tibor: A Rajk-per háttere és fázisai... i. m. 418 Kiszely Gábor: ÁVH ... i. m. 167. 419 Vukman Péter: „A fordulat évei”: magyar–jugoszláv kapcsolatok (1948‒ 1949). In Acta Universitatis Szegediensis : acta historica (141), 2017, 191. 420 Vukman Péter: „Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen” ... i. m. 64. 421 Baráth Magdolna: A szovjet tényező... i. m. 91. 422 Uo. 92. 423 Lehallgatott kihallgatások... i. m. 24.
