Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
7373 A kapcsolatok főbb állomásai a források kilétét a CIA nem hozza nyilvánosságra, azonban a jelentés többi, Rajk-perre vonatkozó adata nagyrészt megfelel a valóságnak. Akármennyire logikus lépésnek is tűnt volna, hogy a magyar szerv kivitelezzen egy ilyen akciót, a jelentés nem bizonyítja, hogy Moić meggyilkolása a magyar államvédelem műve lett volna, főleg úgy, hogy Kiss feljegyzése és a CIA dokumentum időben gyanúsan közel keletkeztek egymáshoz. Ezt akár magyarázhatja az is, hogy az 1956-ra már részben megváltozott politikai légkörben egy esetleges pletyka kelt szárnyra Moić halálát illetően, amely mind Kisshez, mind a CIA informátorához eljutott. Ezek azonban csak teóriák, amelyek további bizonyító erejű források feltárásáig feltételezések maradnak. Fokozódó szembenállás „Viszonyunk Jugoszláviával akkor romlott meg, amikor Jugoszlávia jelenlegi vezetői elárulták a népi demokráciák békefrontját, elárulták felszabadítójukat, a Szovjetuniót és átálltak az imperialisták oldalára. Titóék ezt persze tagadják és igyekeznek port hinteni saját dolgozóik szemébe, de minket meg nem tévesztenek.” 339 (Rákosi Mátyás, celldömölki beszéd, 1949. május) Szántó Zoltán belgrádi követ 1948. július 12-én jelentést küldött Budapestre, amelyben arról számolt be, hogy a határozat miatt nagy az elkeseredettség a jugoszláv párttagok között, akik nem értik, mi történhetett. Elemzésében Szántó kitért a JKP vezető szerepére a régióban a háború után, azonban szerinte észre kellett volna venniük, hogy ez változik, és szerényebben elfoglalni az őket ténylegesen megillető helyet. Véleménye szerint a „burzsoák” örülnek, mert ha Tito szakít a Szovjetunióval, akkor a Nyugat felé kell fordulnia, és revízió alá vonják az államosítást.340 Nem csak a magyar vezetés „reagált” gyorsan az eseményekre, a Belgrádból Budapestre küldött követségi jelentések a határozat után közvetlenül hangnemet váltottak. Egyre elítélőbben nyilatkoztak a jugoszláviai 339 Rákosi Mátyás beszéde a Népfront választási gyűlésén, Celldömölk, 1949. május 8. In Rákosi Mátyás: A békéért és a szocializmus építéséért . Budapest, Szikra Kiadó, 1951, online http://mek.oszk.hu/04300/04351/04351.htm (letöltve: 2015. március 26.). 340 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK 1945-1964, 41/pol/res – 1948.07.12. Jugoszláv helyzet a TI határozata után, 15.d.
