Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
66 Kényszerpályák és külön utak 66 A kapcsolatok főbb állomásai a legfontosabb forradalmi állam”.295 Belgrádnak problémát jelentett továbbá az 1944‒ 45-ben jugoszláv területeken átvonuló szovjet csapatok erőszakos viselkedése, illetve a szovjet tanácsadók „parancsnoki” viselkedése az országban. Moszkva ráadásul a jugoszláv vezetés háta mögött igyekezett beépülni a délszláv szervezetekbe, és Belgrádot megkerülve szerettek volna ügynökhálózatot kiépíteni. 296 A legnagyobb ellentét a Balkán-föderáció tervével kapcsolatban éleződött ki. 1947. július 30. és augusztus 1. között Tito és Georgi Dimitrov 297 Bledben találkozott, és baráti és együttműködési szerződést kötött. 298 A nyilvánosság előtt Dimitrov beszélt először a megállapodásról 1948. január 17-én,299 ő azonban már egy nagyobb volumenű, az összes kelet-kö zép-európai szocialista államot is magába foglaló föderáció tervét vázolta fel. A jugoszláv–bolgár-terv azonban már nagyobb volt, mint amit Moszkva támogatott, és Sztálinnak sem állt érdekében a létrehozása.300 A belgrádi szovjet követ már 1947 végén–1948 elején olyan jelentéseket küldött Moszkvába, amelyek szerint a jugoszláv vezetés „letért a marxi-lenini útról”.301 Albánia és Jugoszlávia viszonya további ütközőpont volt a szovjet– jugoszláv viszonyban, ugyanis Belgrád lényegében gyámkodott az albán kommunisták felett, Tiranának fontosabb volt a belgrádi, mint a moszkvai kapcsolata.302 Január elején Đilas Moszkvába látogatott, ahol Sztálinnal, Molotovval és Andrej Alekszandrovics Zsdanovval 303 tárgyalt az albán–jugo szláv viszonyról, annak szorosabbra fűzését támogatták is, azonban Sztálin szerint még nem érkezett el ennek az ideje. Đilas azonban „ hazaüzent” Belgrádba, hogy Moszkva támogatja az albán–jugoszláv közeledést, ennek hatására Tito táviratot küldött Enver Hoxának, 304 amiben javasolta, hogy Dél-Albániában állomásoztassanak egy jugoszláv hadosztályt, megelőzendő 295 Lipkovics Károly: A szovjet‒ jugoszláv viszony és a Tájékoztató Iroda . Múltunk folyóirat, 1990/1, 10. 296 Juhász József: A titói Jugoszlávia első évtizede... i. m. 13. 297 Dimitrov, Georgi Mihajlov (1882. június 18.–1949. július 2.), a bolgár, valamint a nemzetközi kommunizmus egyik meghatározó alakja. 1935-től a Kommunista Internacionálé vezetője. 1945-ig Moszkvában élt, majd Bulgária első számú vezetője lett, 1946-tól miniszterelnök, 1948-tól pedig a kommunista párt főtitkára volt. 298 Vukman Péter: Moszkvától Londonig ... i. m. 45. 299 Gibianszkij, Leonyid: Az 1948-as szovjet ‒ jugoszláv konfliktus és a Kominform... i. m. 124. 300 Uo. 301 Uo. 122. 302 Uo. 119. 303 Zsdanov, Andrej Alekszandrovics (1896. február 26.–1948. augusztus 31.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, kultúrpolitikus, párthivatalnok. 304 Hoxa, Enver (1908. október 16.–1985. április 11.) albán kommunista diktátor. 1941–1985 között az Albán Kommunista Párt, majd a Munkapárt főtitkára.
