Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
5757 A kapcsolatok főbb állomásai az oktatás terén. 250 A magyar delegáció számára augusztus 19-ét jelölték ki határidőnek, ameddig a tervezetet aláírhatták. Kertész visszaemlékezésében úgy fogalmazott, hogy „az volt az érzésem, hogy a hevenyészett javaslatok a jugoszláv delegáció improvizációjaként születtek. Pesszimistább értelmezések szerint azonban szokatlan jugoszláv nyomásról volt szó [...] Bár időt kellett nyernem, nem akartam szembeszállni Vilfannal, mivel számunkra a konferencia központi kérdése a kétszázezer magyar kiűzésére tett csehszlovák módosító indítvány volt.”251 A csehszlovák és a jugo szláv lakosságcsere-egyezmények között jelentős különbségek voltak, ugyanis a Szlovákiából Magyarországra költöztetett emberek nem önkéntesen hagyták el lakhelyüket, hanem a csehszlovák kormány üldözte el őket a határ menti területről, ezzel megváltoztatva a határ menti területek etnikai képét. Ugyan a jugoszláv–magyar népcsere-egyezmény kölcsönös ségre épült a csehszlovák–magyar egyezménnyel szemben, mégsem két egyenrangú fél megállapodásáról volt szó, ugyanis egyrészt az újonnan életre hívott négytagú Vegyes Bizottság javaslatot tehetett a kényszer-kitelepítésekre, másrészt a jugoszláv áttelepítési megbízott a magyarországi, délszlávok lakta területeken propagandatevékenységet és összejöveteleket tarthatott, amíg ezt a magyar fél nem tehette meg.252 Mivel augusztus 19-éig nem történt meg a megállapodás aláírása magyar részről, a jugoszláv fél beadta módosító indítványait a békekonferencia titkári hivatalához. Augusztus 24-én azonban megbeszéléseket folytatott Kardelj Gerő Ernővel, és megállapodtak abban, hogy a délszláv fél visszavonja a beadott módosító indítványokat, ha a magyarok aláírják a megállapodást. 253 Szeptember 12-én aláírták a lakosságcsere-egyezményről szóló dokumentum,254 azonban ahogy Kertész is fogalmazott, „Ez a csereegyezmény a párizsi konferencia zűrzavaros légkörében született meg, és sohasem valósult meg.”255 A forrásokból nem derül ki pontosan, miért nem valósult meg a lakosságcsere-egyezmény, azonban egy lehetséges magyarázatként szolgálhat, hogy a jugoszláv és a magyar kommunisták ezzel az üggyel akarták kifejezni, hogy a nemzetközi kommunisták felül tudnak emelkedni minden nemzeti kérdésen, és megállapodásra tudnak jutni. 250 A. Sajti Enikő: Magyarország és Jugoszlávia, 1944 ‒ 1947... i. m. 15. 251 Föglein Gizella: Magyar–jugoszláv népcsere egyezmény tervezet... i. m. 252 Uo. 253 Uo. 254 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK 1945‒1964, 4/h, 96/pol.res. 1946, 9. doboz 255 Föglein Gizella: Magyar–jugoszláv népcsere egyezmény tervezet... i. m.
