Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
50 Kényszerpályák és külön utak 50 A kapcsolatok főbb állomásai Mrázovity követ és Brankov tanácsos úgy jártak be mindegyik KP-vezetőhöz, ahogy akartak, azt kérdezték, ami érdekelte őket, és minden további nélkül kaptak felvilágosítást, információt. Egészen kb. 1948 elejéig.”216 Az informá ciószerzés egyoldalúságát azonban nem csak Rex memoárja bizonyítja, a jóvátételi egyezmény 8. szakasza, amely létrehozta a Jugoszláv Jóvátételi Bizottságot, hivatalosan is aszimmetrikus kapcsolatként határozza meg a két állam viszonyát, amikor úgy fogalmaz, hogy „a Jugoszláv Jóvátételi bizottság az összes diplomáciai előjogokat fogja élvezni, ideértve a szemé lyek, a tulajdon és az irattárak sérthetetlenségét, valamint a rejtjeles táviratok és diplomáciai futárútján való érintkezés jogát is.” 217 Anélkül, hogy a kapcsolatokat tovább elemeznénk, csupán a jóvátételi fizetés alakulását szeretnénk bemutatni pár mondatban. A szállítások el is kezdődtek, azonban a Tájékoztató Iroda határozata után a magyar fél megpróbálta a jóvátétel csökkentését elérni. Ekkor már érezhető volt, hogy a viszony elhidegülésével a magyar kormány ki akar bújni a kötelezettség alól. A jugoszláv fél 1948. július 16-án jegyzékben utasította el a magyar fél kérelmét a jóvátétel összegének csökkentésére, de a fizetés 1948 folyamán abbamaradt, amit a jugoszlávok sérelmeztek. A válasz sem maradt el, a jugoszláv hivatalos közlöny, a Službeni List október 23-ai számában közölt egy rendeletet, melyben az 1947. szeptember 19-én életbe lépett békeszerződésre hivatkozva közölték, hogy minden magyar egyesület, társaság, jogi személy, állampolgár, akinek értéke Jugoszlávia területén van, augusztus 1-jei hatállyal a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság állami tulajdonát képezik, magyarul államosították a jugoszláviai magyar javakat.218 Az álla mosításra válaszul a magyar kormány felszólította a budapesti jugoszláv követséget, hogy a Jugoszláv Jóvátételi és Visszaszolgáltatási Bizottság szüntesse be tevékenységét Magyarországon, és 1949. május 29. 12:00-ig hagyja el az ország területét.219 Eddig az időpontig Magyarország 20,9 millió dollár értékű áruval és dollárral csökkentette kötelezettségét. 220 1949. június 18-án a magyar kormány érvénytelennek nyilvánította az 1947 júliusában megkötött ötéves gazdasági együttműködési szerződést, így 216 Rex József: A Magyar–jugoszláv Társaság története (1945. október–1949 vége). Sajtó alá szedte: A. Sajti Enikő. Forrás folyóirat, 2011/2. szám, 55. 217 Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 129, továbbá A magyar jóvátétel, és ami mögötte van... i. m. 97. 218 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 429/biz – 1948, 3. doboz. 219 MNL OL XIX-J-4-a Belgrád 4990 – 1949, 7. doboz. 220 Honvári János: Magyar jóvátételek a II. világháború után. In Rubicon, 2012/11, online http:// www.rubicon.hu/magyar/oldalak/magyar_jovatetel_a_2_vilaghaboru_utan (letöltve: 2015. március 24.).
