Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
48 Kényszerpályák és külön utak 48 A kapcsolatok főbb állomásai albizottságot tarthatott fent Csehszlovákia és Jugoszlávia is. A jugoszláv misszió március 10-én érkezett meg Debrecenbe kezdetben öt tiszttel, illetve egy altiszttel, akikhez később még 14 bizottsági tag csatlakozott, 199 székhelyük április végén már Budapesten volt. 200 A delegációt Obrad Cicmil201 ezredes vezette, helyettese Jovan Lončar alezredes volt, a gazda sági szakértők pedig Vladimir Gavrilović és Mirko Vukotić. 202 Tagjai között találjuk Mihajlo Javorski őrnagyot, Pal Kovač és Grujo Spahić százado sokat, Djordje Milanić és Rajko Popović főhadnagyokat, 203 továbbá Lazar Brankov204 századost is, aki a Kominform-konfliktus alatt a budapesti jugo szláv követség első titkáraként emigrált, majd a Rajk-per harmadrendű vádlottjaként lett országosan ismert a neve. 205 Az albizottságok hivatalosan a jóvátétel ügyében206 képviseltették magukat Magyarországon. A fegyverszüneti egyezmény 12. pontja hazánkat összesen 300 millió dollárnyi jóvátétel megfizetésére kötelezte, 200‒ 70 ‒ 30 207 millió dolláros arányban megosztva a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia között. A konkrétan számszerűsített jóvátétel mellett az Egyesült Nemzetek államai és állampolgárai szintén nyújthattak be jóvátételi igényt,208 a Jóvátételi Hivatal 1948-as összesítése szerint 199 Uo. 80. 200 Uo. 84. 201 Obrad Cicmil (?–?), a partizánháború alatt Crna Gorában vezetett egy partizánegységet, később Nagy-Britanniában és Kanadában teljesített diplomáciai szolgálatot (A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei... i. m. 590). 202 A. Sajti Enikő: Magyarország és Jugoszlávia, 1944 ‒ 1947 ... i. m. 7. 203 Uo. 204 Lazar Brankov (1912. július 17.‒ 2011. december 3.) jugoszláv kommunista politikus. A második világháborút követően a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jugoszláv delegációjának a vezetője volt. A szovjet‒ jugoszláv viszony kiéleződését követően szembefordult Titóval, és Magyarországon maradt, de 1949-ben letartóztatták, és a Rajk László nevével fémjelzett koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Életéről bővebben legújabban ld. Vukman Péter: „Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen”. I. m. főként 221 ‒ 230. 205 Lazar Brankov életéről részletesen ld. Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945–1949): Lazar Brankov. Századok, 148 (4), 959 ‒ 981. 206 A jóvátétel kérdéséről lásd bővebben Gábor Péter: Jóvátétel és külkereskedelmi orientációváltás Magyarországon, 1945‒ 1949/51 . Doktori (PhD) értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, 2013, különösen 186‒ 237. 207 Csehszlovákia és Jugoszlávia számára összesen 100 millió dolláros jóvátételt állapítottak meg, a két kormány 1945. november 22-én állapodott meg Prágában, hogy a csehszlovákok 30, míg a jugoszlávok 70 millió dollárnyi jóvátételt kapnak (Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 128). 208 Például épületek, gyári berendezések, mezőgazdasági létesítmények után igényt nyújtott be többek között Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Argentína, Belgium, Chile, Mexikó, Kolumbia, Dánia, Franciaország, Norvégia, Nicaragua, San-Salvador, illetve Uruguay is (A magyar jóvátétel, és ami mögötte van... i. m. 8).
